Egy református család Csíksomlyón 2/2

… „Egy érzés szunyad bennem hangtalan,

Némán, keményen mint kőben arany.

Most csákány töri, bontja, fejti föl

Az érzést, amely üdvözít – és ől”. ...

                                                 (Reményik Sándor-Mindhalálig)

… Ez a „szavakba nehezen vethető” érzés amiről korábban  beszéltem (lásd az első részt) már az elmúlt években is a Duna Televizió segítségével jelen volt bennem, de viszont teljesen más érzések bilincselik le az ember lelkét amikor saját maga tapasztalja meg e helyszín varázsát. 

Csíksomlyói szentmise 2012

Természetesen azok a személyek akik nem katolikus hitben látogatnak Csíksomlyóra, hanem más vallásúak és akik vagy kiváncsiságból vagy valamiféle más vágy hozza őket e szent helyre, azoknak egy percet sem kell megfeletkezniük arról, hogy ennek a gigantikus méretű zarándoklatnak a fő célja mégis az, hogy a katolikus hit megerősítését szolgálja.

 Több százezer zarándok a Csíksomlyóra vezető úton

Személyes tapasztalataim alapján szívből ajánlom mindazoknak akiknek lehetősége adódik, hogy mindenképp, bár egyszer is az életben, menjenek el a Pünkösdi búcsura, várják be Csikszereda vonatállomásán a Csiksomlyó Expresszt. 

Gyergyószárhegyi zarándokok

Ha valamilyen okból ezt nem tudják megvalósítani, akkor másnap ha tehetik menjenek le a történelmi Erdély legkeletibb részére,  Gyimesbükkre egy „picike magyar történelemi pozítiv feltöltödésre”.  Arra a történelmi helyre ahol a régmúlt időkben Bethlen Gábor Erdélyi fejedelem építtetett Rákoczi-várának hősei védték a magyarok nyugalmát. 

Moldvai csángó kislányok

Arra a Gyimesbükkre ahol az egykori erődítménynek jelenlegi romjai kívánja meglátogattatni magát, pont úgy mint ahogyan a mára híressé vált őrház is óhajtja megnézetni magát. De leginkább arra a településre jönni amelynek vonatállomásán  két mozdony hívogató sípszavára összegyűlt többezer magyarajkú személy mellé csatlakozva, dobogó szívvel a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz szerelvényeit bevárva üdvözölhessék utasaikat!

Salvator kápolna barokk stílusú főoltára

Továbbá, mondjon egy imát Mária –szobornál  („Napbaöltözött Asszony”–nak nevezett középkori reneszász stílusú remekműnek nyilvánított kegyszobor), igyon a Csiksomlyói bórvizforrás savanyú ízű, híres ásványvizéből, tekintse meg a gótikus külsejű Salvator kápolna varázslatos reneszánsz belterének barokk kori főoltárát, énekelje el a Hármashalom oltár köré gyűlt több százezer magyar lélekkel együtt, többek között azt a két hátborzongató dalt is ami a magyarság múltját, jelenét és egyben a jövőjét tükrözi.

Huszárok 

Dalok amelyeknek kezdő sorai így szólnak: „Isten áldd meg a Magyart” és „Ki tudja merre, merre visz a végzet”, amelyeket véleményem szerint minden magyarnak kötelessége lenne ismerni.  Az idén (2012) e szép sorokat olyan ismert személyek is  énekelhették mint például: Sejmény Zsolt,  Magyarország jelenlegi miniszterelnök-helyettese  vagy a legendás Edda rockzenekar frontembere Pataki Attila, akik semmilyen „sztárallűrt” nem mutatva, egyszerű gondterhelt lelkű zarándokokokként vettek részt az ünnepi szentmisén.

Híres politikus

Ha ezt az ünnepet történelmi vagy kultúrális szemszögből elemezném, akkor azt tapaszatalhatjuk, hogy székelyföld minden városában, falvában az ünnepet megelőző napokban a vendégszeretet felülmúlthatatlan, no meg azt is, hogy a székely népmondához hasonlóan régi időkből szívbe raktározódott hagyományok újból előkerülnek a tarsolyból.

Híres énekes

Az őshonos rovásírás hazájának bármelyik pontjáról Csíksomlyóra érkezett zarándokai csodálatos székely népviseletben vonulnak fel és jönnek a nagymisére. Fura, hogy amikor több ezer személy körülvesz székely népviseletbe öltözve az az érzésed, hogy ez az adrenalin színtet növelő látvány egy normális szituáció, de sajnos már nem így van, merthogy ezek a szép ruhák manapság, legyen az női vagy férfi viselet kizárólag csak „kivételes napokon” kerülnek elő a szekrényből. Sokan már csak „Ünneplőnek” nevezik.

Hagyományőrző csoportok

A Székelyek mellett különféle csoportok,  hagyományörző lovagrendek, egykori pompás huszár öltözetben jelennek meg az ünnepélyen. Természetesen a keresztény moldvai és gyimesi csángó magyarok is a hagyományuknak híven téveszthetetlen népviseletükben kápráztatják az egybegyült sereget.

Gyimesbükki csángó 

                                                   

„Most mélységből szakadhat föl a szó” mondhatnám én is a Reményik Sándor versének kezdő sorához hasonlóan, hiszen olyan megható látni azt, hogy  a világ minden pontjáról érkeznek lelki feltöltödésre vágyó zarándokok, ami többek között azt is  bizonyítja, hogy a magyar identitás évről évre egyre jobban erösődik.

Székely lányok a Kegytemplom elött

Na igen… határozottan állíthatom, hogy ezek is olyan dolgok amiért véleményem szerint érdemes pünkösdkor Csíksomlyóra látogatni!

„Napbaöltözött asszony”

Soraimat zárva még csak egy gondolat:

… „Vándor Székely reménységét, Jézus áldd meg Erdély földjét”...

Székely legények

Egy református család Csíksomlyón első részét ide kattintva elolvashatód.

A gótikus külsejű Salvator kápolna

Isten megáldjon drága olvasóm !

A művészet varázsa: Ólomüveg (3)

Amikor az elöző ólomüveggel kapcsolatos beírásaimat írtam, már elgondolkodtam azon, hogy mi lesz akkor ha kettőnél több részre lesz felbontva ez a témakőr (az ólomüveg), emiatt úgy döntöttem, hogy egy új címmel (a művészet varázsa: …) bővebb és úgyanabban az időben tágabb szférát adok az engem foglalkoztató művészettel kapcsolatos dolgoknak és ezáltal a számozás is akadálymentesen fog történni. Mivelhogy korántsem fejeztem be ezt a témát, ígyhát folytatnám …

Szent Mihály katolikus templom Kolozsvár (ablakrészlet).

Kratzmann Ede munkássága hűen tükrözi az üvegfestészet nagy mesterének tehetségét, ugyanis  az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a kór egyik legnagyobb divatja volt. Nagyon sok templom versengett, ha lehet ezt így mondani, azon, hogy kinek az épülete legyen szebb, melyik plébániának, domnak, templomnak ablaka tünjön fel inkább vagy legyen külömb. Ennek a konkurenciának köszönhetjük azt, hogy ezeket a mesterműveket már több mint egy evszázad után is egyesek igen nagy érdeklődéssel (mondhatni úgy is, hogy: tátott szájjal) nézik, elemzik, fotózzák, míg mások igen hűen és komolyan viselik gondjukat.

Kratzmann Ede ablak_ Északi fal_Kolozsvár_ Szent Mihály templom

A Kárpát medence területén, 800-900 km vagy akár még annál is hosszabb útszakaszon is ezek az ólommal erősített színes üvegek megtekinthetőek híresebbnél híresebb templomok ablakain pazarabbnál pazarabb fényekben. A második részben a kolozsvári Szent Mihály templom ablakai közül már láthatott minden kedves olvasó képet is. Ebben a részben is szeretnék feltölteni blogomra fotókat egy másik  ablakról is, ami a templom északi oldalán található és ami úgyszintén anno a Kratzmann műhelyében készült. Az üvegre festett mű fő témája a keresztre feszített Jézus. Ez az ablak a többiekhez viszonyítva kissebb méretű, északi fekvésének köszönhetően a nap sohasem világítja át, emiatt szerintem nem annyira szembeötlő.

Szent Mihály templom (ablakrészlet)_ Kratzmann műhely

Viszont ha egy picikét több ideig nézegetjük rájövük arra, hogy nem csak a kép kompoziciója vagy ornamentikája hanem színvilága is igen szép és nyugodtan vetélkedhet a többivel. A domináló kék (a fehérrel és a bordóval párhuzamosan) színű ruha ami a baloldali nő testét (a keresztény szimbolikában a kék szín Szűz Mária és az anygyalok ruházatára jellemző szin) dísziti a franciaországi Chartresi Notre-Dame Katedrális ólomüvegeinek kék színét, az úgynevezett híres „Chartresi kék“ színt ábrázolja ami a francia katedrális négy rózsaablakán van és amelyeket Európa legrégibb üvegablakainak tekintenek.

A híres kék szín a "Chartresi kék" _Chartresi katedrális (ablakrészlet).

Ennek a kék színnek a hírneve abban áll, hogy az 1200-as évekkel közepétől kezdödően (XIII. század) ezt a kobalt-oxidból előállított kék színt még senki sem tudta tökéletesen reprodukálni.  A gótikus ablakok 1194-ben egy tűzvészt is túléltek egy másik épületen, majd csak ezután kerültek a mostani helyükre a székesegyházra. Nagyrészük még a mai napig is eredeti pompájukban ámítják a látógatókat most már ultramodern lézer és fénytechnika segítségével is.

Chartresi katedrális, Franciaország (ablakrészlet).

(ha gondolod és ha kedved tartja)

Az ólomüveg első részét erre a linkre kattintva elolvashatod.

Az ólomüveg második részét ezen a a linken tekintheted meg.

Folytatódik …

Ady Endre – Fölszállott a páva

›› Fölszállott a páva a vármegye-házára,

Sok szegény legénynek szabadulására.‹‹

Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,

Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.

Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,

Új arcok, új szemek kacagnak az égre.

Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,

Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.

Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,

Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.

Új lángok, új hitek, új kohok, új szentek,

Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.

Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,

Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.

Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,

Vagy marad régiben a bús, magyar élet.

›› Fölszállott a páva a vármegye-házára,

Sok szegény legénynek szabadulására.‹‹

Egy másfajta világ.

....  „én nem védem a hungarikumokat hanem csinálom”. (Makovecz Imre)

Minden jel arra utal, hogy az organikus építészet szép lassan egyre nagyobb teret hódít meg szerte a világon. Erdélyben Kós Károly után főleg Makovecz Imrének köszönhető, hogy folyamatosan több tervezési iroda, építész meg belső berendezéssel foglalkozó kft mind jobban közelít és nyit a szerves építészet fele. A világszerte elismert építész (akit sokan “a szakrális építészet nagymestere”- ként emlegetnek) hírnevét Erdélyben kétségen kívül a Csíkszeredai Millennium templom (2003) meg a Csíksomlyói Hármashalom-oltár tervével nyerte el (1996) és tette lehetővé ezáltal azt, hogy a pünkösdi búcsún akár félmillió zarándok is láthassa ezt az építményt.

Millennium templom  - Csikszereda

Egyedi stílusa az idők során megtéveszthetetlenné vált, örök hitvallása az volt, hogy épületei összeolvadjanak környezetünkkel és szervesen illeszkedjenek a tájba. Ezért, az épületei diszítéséhez applikált tervezési palettáján levő motívumok nagy részét a népmüvészetből merítette.

Impozáns oltár és beltér

Ezek a népies formavilágok , népművészeti minták először a„mester” gondolatában, majd fehér papírjain kirajzolodó tervein térbeli elemmé változtak és hihetetlenül látványos arányosságot alakítottak amelyekben az allegória gótikus formái is igen nagy szerepet kaptak. Gondolkodásmódja szerint a középkori gótikus épületek „burjánzó növényzetet reprezentáltak”, ezért is használta nagyon sok megtervezett épületében a fa motívumot, aminek segítségével létrejött (véleményem szerint) a tipikus „makovecz kifejezésmód”. Ez a stílus teljes egészében a magyarság hagyományaihoz kötődik, mivelhogy ebből merített számtalan ötletet, sőt olykor az ősi magyar tradiciókból. Paolo Portoghesi például így fogalmaz: „Makovecz a jövőnek dolgozik, egy olyan jövőnek ami ma még nem létezik”.

A fényt őrző négy anygyal

Erdélyben az elmúlt majdnem két évtizedben Makovecz Imre nagyon sokat tett a kissebbségben élő magyarságért (sok elkészített terve közül egy pár semmiféle profitot nem élvezett) amivel nagyon nagy elismerést nyert és olyan szakrális épületek valósultak meg, amire ma már az organikus építészet kedvelői szerte a világból felfigyelnek. Ezekből (konkrétan őt van) három olyan épületet szeretnék bemutatni amelyeket személyesen is megcsodálhattam.

Rossz fényt űző anygyal

Elsőként a csíkszeredai Millennium templom lesz az alany amit tollvégre veszek. Öt éve annak már, hogy Rékával és barátainkkal, Marcsival és Lacival egy pohár bor mellett egy Erdélyi körút tervezésekor tárgyaltuk a templom látogatásának beiktatását úticélunkba, merthogy Marcsi sokat olvasott róla és szerette volna látni. Természetesen ez az elkövetkezendő napokban meg is történt és most így utólag visszagondolva ennek a templomnak a centrálisan kigondolt és megvalósított fantaszikus beltere váltotta ki belőlem a végső tiszteletet a Makovecz féle szerves építészet iránt. Igaz, korábban már olvastam a Paksi teplomról vagy a Makói Hagymaházról, de mivelhogy nem láttam őket, ezért lehet nem is voltak olyan nagy hatással rám mint ez a Csíkszeredai katolikus templom.

Egy másfajta világ  (Makovecz Imre világa)

Makovecz Imre munkájának kreatív  kibontakozása a templom külső dizájnjára nézve a magyar kereszténység megalakulását és ezeréves fennállását jelképezi. Egy riportban amikor erről a templomról és ennek tornyairól beszélt, gondolatait így foglalta szavakba: „ … a két torony a magyarság múltját és jövőjét őrzi és ötvözi. A tornyok elött kapúbejáratok vannak, fölöttük öt-öt kereszt hírdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát“.

"Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a húséget"

Majd amikor a jurtát megidéző tágas, világos, tökéletes funkcionalításnak kitett púpos alakú tér mennyezetén levő openionról beszél, így magyarázza, hogy gyakorlatilag mit is ábrázol és mi a jelentése ennek az építészeti kompozíciónak: „ … az openionnál, ahol bejön a fény ott anygyalok vigyáznak arra, hogy csak a jó fény jöjjön be és bentről pedig csak az imádság menjen föl, ez a lényege a templomnak”. Véleményem szerint e templom varázslatosságáról fotóim magukért beszélnek és ami a szavakat illeti hát, ... feleslegesek!

Makovecz sajátos stilusú fa motívumos szerkezete

A következő részben Makovecz tervezte szakrális épületet, a kolozsvári Törökvágási református templomot fogom bemutatni kedves olvasóimnak. 

Folytatódik...

A hideg pokol

Annapurna expedíció bemutató Kolozsváron.

November 21.-én a kolozsvári Báthory István líceum dísztermében Erőss Zsolt hegymászó mutatta be azt a filmet amit csapattársaival a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíciósorozatból a 2012–es sikertelen Annapurnai expedícióról készített. Elsősorban sikertelen expedíció, mivelhogy Zsolt legjobb barátja és egyben túratársa, Horváth Tibor hegymászó eltünésével végződött, másodsorban pedig mert nem történt csúcsmászás. 

Annapurna expedíció 2012 vetítése  Kolozsváron

Ha egy picikét a kulisszák mögé tekintünk evvel az expedícióval kapcsolatosan, elolvasunk egy pár ujságcikket a résztvevők nyilatkozatairól világossá válik, hogy kissebb-nagyobb viták alakultak ki a tagok között és rájövünk arra, hogy a pénznek és a személyi érdekeknek igen nagy szerepe volt a viták fokozásában.

Kollár Lajos, aki gyakorlatilag a magyar expediciócsapat vezetője és egyben alapító tagja több ízben is elmondta, hogy túratársa Mécs László is meg az Erős Zsolt által meghivott “vendég”  Földes András (aki egyébként mindkét könyvének szerzője) is tévedett. Az első úgymond, parancsot szegett avval, hogy nem akart Zsolt után menni, míg a másik tag megszegte a közös megegyezés alapján leszögezett iratlan törvényeket (ami a csapat belső ügyeivel voltak kapcsolatosak).

Erőss Zsolt és Török János (Indián Joe)

Persze a film nyilvánvalóan mindezt nem mutatja, ellenben a lélegzetelállítóan szép tájak, káprázatos hegycsoportok, az impozáns Dhaulagiri (8.167 méter) vagy a “hideg pokol”-nak nevezett csodálatos Annapurna (8.091 méter), az ember gondolatait messze elrepíti az ábrándozás és a remény világa felé. Összességében kellemes társaságban, kellemesen eltöltött délutánban volt részük mindazoknak akik részt vettek ezen a vetítésen.

 a következő csúcs pedig …

Kányádi Sándor: Novemberi szél

Lefonnyadt rég az áfonya,

deres a medve lábnyoma.

Lecsupaszult a málnavész.

Minden toboz a földre néz.

Hályogos szemmel pillogat

olykor néhányat még a nap.

Se cirpelés, se csipogás,

hallgat minden kis muzsikás.

Csak a szél, csak a szél,

egyedül ő zenél.

"Csak a szél, csak a szél, egyedül ő zenél."

Ág se moccanhat nélküle,

minden kis hang az ő műve.

A medve helyett ő morog.

Övé minden csőr és torok,

ő játszik minden furulyán,

harsonán, dobon, pikulán.

Táncoltat erdőt, bokrokat,

lebbent az égre fodrokat,

s annak ki ellene szegül,

annak a hátán hegedül.

Torockó

... az egykori „ferri fabri”-sok , vagy az úgymond  „verők” faluja.

Egy új történet újabb élményekkel egy olyan helyen, ahol a székely vér és verejték, Batu kán és hadvezére Szubutaj meg a fosztogató tatár hadsereg ellen, keményen folyt már a XIII. században nemzetünk védelméjért. Legyökerező emlékek egy régi, kedves, őszbe boruló településről, ahova az ember akaraltanul is visszavágyik. E hely varázsa, mint ahogyan a történelem során már tengernyi cikk  is mutatja, mindenki számára másképp jelenik meg és a tények lényege, hogy végül mindenkit valamilyen módon varázsba borít. Ennek a varázslatos helynek a neve nem más mint TOROCKÓ.

Torockó központja a Székelykőről (1129 méter)-madártávlat

Tudom, e településről már számtalan beszámoló, leírás, építészeti elemzés, néprajzi és népművészeti kutatás, túra leírás, „ vaskenyéri”  bányászati feltárás  írodott  meg, került vászonra az évszázadok során, de ettől eltekintve ezt most én is meg kell, hogy tegyem (újból). 

Az egykori híres Toroczkai vár romjai a Székelykőről

Az év elején blogomon egy nagyon szép téli kirándulásról írtam le gondolataimat,  bemutatva e nagyvilágnak Várfalváról induló túránk mellett  Kolozsvártól délre  (Erdélyi középhegység keleti részén) elhelyezkedő impozáns, fehér hótakaróval borított Székelykővet és környékét (A hóra vidd a gondodat... a hóra, avagy a Székelykő túra télen). 

A három lépcsős vajor Torockó központjában

Most a csendes Torockót és számtalan árnyalatában  tündöklő rozsdabarna erdőít meg hegyeit, egy idilikus őszi vasárnap megörökített pillanataiban szeretném bemutatni sok képpel fűszerezve.

Torockói vízmalom (az alsó)

Igaz, hogy  Torockó a történelem során a két váráról, nó meg a Toroczkai földesúri családjáról volt ismertebb, mégis 1140–es évek elejénés az ezt követő húsz esztendő közötti időszakában, II. Géza magyar királyáltal betelepített német bányászok az úgynevezett „ferri fabri”-k (a latin szó jelentése: vasműves) egészen megváltoztattáka település hírnevét. Ezt a hírnevet a bányászat tette lehetővé, pontosabban az  ércbányászat. Az Ordaskő hegy, mély és sötét zugaiban található jó minőségű vasérc (az úgynevezett vaskenyér) meg ezüst nyújtott több évszázadon kereszül királyoknak, földbirtokosoknak, grófoknak jó életet, sok pénzt, vagyont meg hatalmat.

Az Ordaskő lábánál fekvő csendes kis falu (a nagy árok tetejéről)

A XVIII. századtól kezdödően Torockó több ezer fős lakosa folyamatosan csökent, a bányák hanyatlása után már nem volt fontos itt maradni, és mégis akiknek szívéhez nőtt ez a festői tájakkal körbevett falu és végleges otthonuk lett a városka, ahol kialakítottak egy egyegyedi kultúrát. Unitárius hitük János Zsigmond uralkodásáig megy vissza, amikor a falu jelentős része felvette ezt a vallást. A vaséc értékes portéka volt annak idején Erdélyben, Kós Károly írásaiban olvashatjuk, hogy a torockói vaskészítményeknek igen elterjedt hírnevük, különösképpen a torockói kapa, amely már Gábor Áron árszabásában is szerepelt. A falucskában ha kicsikét is szétnézünk nagyon sok olyan művészi kivítelezésű tárgyakba ütközünk ami az egykori vasművesség tökéletes elsajátítását bizonyítja.

Torockószentgyörgy a Syékelykőről

Nyilvánvaló, hogy ennek az igen szép kis településnek nagy múltja van amiről szerintem szüntelen fognak tereferélni. Nagyon remélem, hogy úgy mint eddig, ezt követően is írhatunk, olvashatunk meg természetesen trécselhetünk gond nélkül a „legnyugatibb székely végvárról”.  No meg e végvárnak az utcáin, az egyedi stílusban épült (népi építészet) házaiban, templomában, iskolájában  vagy esetleg valamelyik kedves kis pincéjében (például egy jó helybéli bor mellett) időtlen időkig!

Vakolatdíszes (borivók) oromzat 

Azok akik esetleg nem tudják, meg szeretném említeni, hogy minden kedves „világjáró” aki idelátogat és megmássza a Székelykő mészkőszikláit és gerincén feljut a keresztig meg természetesen a millenáris kőig, az nyugodt lélekkel, teljesen feltöltödve lemehet a „Forrás Borozó”-hoz.  A borpince gazdája névre szoló okíratot állít ki minden dobogó szívnek, elsősorban azért mert a nagyárkot megmászó, vagy a más helyről feljutó túrázó köteléket köt nemcsak önmagával hanem Torockóval is és a nemzettel is.

Torockó és az 1249 m. magass Ordaskő teljes pompájában

Régen számtalan személyiség, természetkedvelő, néprajzkutató, kalandor nagy szeretettel tért mindig ide  vissza. Ez mára sem változott sokat, hiszen nyilvánvaló, hogy ez velünk is, jelenkori kalandorokkal így van. Valahányszor csak tehetjük és nem csábít más szép hely, mindig visszatérünk. A mészkőszírtek, szurdokvölgyek, barlangok, bércék, vajorok  meg az 1129 méter magasságból elénktáruló csodálatos panoráma mindig visszahívja és visszavárja még e sorok olvasóját is!!

(Folytatódik!)

Áprily Lajos - Őszi tükör

A bükkösnek már rozsdafoltja van,

rozsdállik már a fű a réteken.

Nézem az őszi tükörben magam:

jaj, csupa rozsdafolt az életem.

Szamosújvár

Avagy Armenopolis.

Amikor az ember élete során olyan dolgokba ütközik amiről keveset tud és utánakeres egy picikét a történelem fergeteges múltjában (főleg Erdélyben!) az adott helyről, személyről, történetről, visszamenve oda ahonnan gondolja, hogy kezdődőtt, rádöbben, hogy hát ez egy picit bonyolultabb mint ahogyan gondolta volna. Nem egyszer jártam már meg, hogy válaszok után kutatva (a Starcraft játékhoz hasonlóan az elején elsötétített térképen kezded, majd a játszma menete közben a sötét részek foszladoznak el és egyre nagyobb területek válnak láthatóvá), jöttem rá, hogy valójában milyen keveset is tudok az egészről, vagy csak egészen felületesen és csak olvasva tüntek el a sötét foltok.

Atlasz, Barokk szobrok a Karátsonyi ház kapuján

Ilyen például Szamosújvár is, addig amíg nem látod nem igazán érdekel majd miután megismered, lefotoztad, válaszokat akarsz azokról a dolgokról amik ismerősek valahogy de mégsem ugyanazok amikkel meg voltál szokva. Kolozs megyének ezt az egykori örmények uralta városát meglátogtava egy teljesen másfajta kultúrába csöppensz ami az architekturát meg a renaissance-városi urbanizmust illeti. Az erdélyi örmény kultúra lépten nyomon jelen van a város utcáin, főképp a központban, az érdekes egyenes utcákon ami állítolag Európa első olyan középkori városa volt ahol gyakorlatilag az épületek megépítése kizárólag a város tervrajzainak elkészítése után kezdődtek el.

Szamosújvár

E tervek papírra vetése után  olyan szép házak, templomok, párhuzamos utcák épültek, hogy sok sok évtízeden keresztül Erdélynek az egyik legszebb barokk  városa volt. Az utcákon sétálva ma is jól láthatóak és már messziről telibe találja az ember figyelmét a sok 1700-as években felépített reneszánsz utáni barokk stílusú házak.  Már több ízben is próbáltam Erdélynek és ennek az egész csodaszép régiónak a szépségeit, látványosságait, nevezetességeit, településeit körvonalasabban kiemelni és megszerettetni mindazokkal akik nem itt élnek vagy esetleg azokkal akik itt éltek és vissza (haza) szoktak jönni de még nem látogatták meg ezeket a helyeket vagy az egyszerű turistának bemutatni azt, hogy érdemes egy picikét jobban szemügyre venni Erdélyt.

Zsinagoga - Szamosújvár (tatarozásra várva)

Igaz az is tapasztalható sajnos, hogy ahol már kis közösségek vannak, ott az újítások, restaurálások (és nem csak) már sokkal nehezebben működnek. Mint ahogyan tapasztaltam Szamosújváron példa van erre, ugyanis a zsinagoga vagy az egykori ferencrendi templom nagyon időmúlt utca felöli homlokzata egy aktfestményhez hasonlítható össze ahol a testrészeket már csak alig borítja selyem és a női mesztelen formák felbukkannak, úgy bukkan fel itt is az öreg valokat alól a szűz tégladarabok amik nem is kevesek.  

Szamosújvár- Plébánia templom az egykori ferences templom  (majdnem "levetkőzve" a vakolattól).

Furcsálom ugyan azt s, hogy sajnos kevés információ és még annál kevesebb kép van az internetten erről a magyar templomról aminek nagyon kéne már egy “pár ruhadarab”, ha nem is az idén de 2013-ban szerintem igen nagy szükség lenne a tatarózásra!!! Hátha valaki aki reál segítséget tud majd nyújtani olvassa ezeket a sorokat és látja e képeket! 

Szamosújvár -Római  Katolikus templom repedezett falai

Ami a házak stílusát illeti, varázslatosak, az örmények által felépített városban az utazó, látogató több mindent is megtekinthet. Megemlíteném elsőként a Karátsonyi Kristófot aki Mária Therézia királynétól  1749 nyarán  nemességet kapot és akinek háza (jelenleg múzeum) meg oszlopos kapuja a két Atlaszt ábrázoló barokk szobrokkal még a mai napig is fent áll és kápráztatja a szemet.

Az örmény barokk kapu (Karátsonyi ház) Szamosújvár

A ház falain nyoma sincs plaketnek ami esetleg útba irányítaná a múzeum látogatóit e gróf által építtetett műemlékről és oszlopos szobrairól. Itt Szamosujváron van az örmény püspökség székhelye is és emelet van még egy pár érdekes templom meg dolog amiről a következő részben olvashattok...

Folytatódik ...