.... „én nem védem a hungarikumokat hanem csinálom”. (Makovecz
Imre)
Minden jel arra utal, hogy az organikus
építészet szép lassan egyre nagyobb teret hódít meg szerte a világon. Erdélyben
Kós Károly után főleg Makovecz Imrének köszönhető, hogy folyamatosan több
tervezési iroda, építész meg belső berendezéssel foglalkozó kft mind jobban
közelít és nyit a szerves építészet fele. A világszerte elismert építész (akit
sokan “a szakrális építészet
nagymestere”- ként emlegetnek) hírnevét Erdélyben
kétségen kívül a Csíkszeredai Millennium templom (2003) meg a Csíksomlyói Hármashalom-oltár
tervével nyerte el (1996) és tette lehetővé ezáltal azt, hogy a pünkösdi búcsún
akár félmillió zarándok is láthassa ezt az építményt.
Egyedi stílusa az idők során
megtéveszthetetlenné vált, örök hitvallása az volt, hogy épületei összeolvadjanak
környezetünkkel és szervesen illeszkedjenek a tájba. Ezért, az épületei
diszítéséhez applikált tervezési palettáján levő motívumok nagy részét a népmüvészetből
merítette.
Ezek a népies formavilágok , népművészeti
minták először a„mester” gondolatában, majd fehér papírjain
kirajzolodó tervein térbeli elemmé változtak és hihetetlenül látványos arányosságot
alakítottak amelyekben az allegória gótikus formái is igen nagy szerepet kaptak.
Gondolkodásmódja szerint a középkori gótikus épületek „burjánzó növényzetet reprezentáltak”,
ezért is használta nagyon sok megtervezett épületében a fa motívumot, aminek
segítségével létrejött (véleményem szerint) a tipikus „makovecz kifejezésmód”. Ez
a stílus teljes egészében a magyarság hagyományaihoz kötődik, mivelhogy ebből
merített számtalan ötletet, sőt olykor az ősi magyar tradiciókból. Paolo
Portoghesi például így fogalmaz: „Makovecz a jövőnek dolgozik, egy olyan jövőnek ami ma
még nem létezik”.
Erdélyben az elmúlt majdnem két évtizedben
Makovecz Imre nagyon sokat tett a kissebbségben élő magyarságért (sok
elkészített terve közül egy pár semmiféle profitot nem élvezett) amivel nagyon
nagy elismerést nyert és olyan szakrális épületek valósultak meg, amire ma már
az organikus építészet kedvelői szerte a világból felfigyelnek. Ezekből
(konkrétan őt van) három olyan épületet szeretnék bemutatni amelyeket
személyesen is megcsodálhattam.
Elsőként
a csíkszeredai Millennium templom lesz az alany amit tollvégre veszek. Öt éve
annak már, hogy Rékával és barátainkkal, Marcsival és Lacival egy pohár bor
mellett egy Erdélyi körút tervezésekor tárgyaltuk a templom látogatásának
beiktatását úticélunkba, merthogy Marcsi sokat olvasott róla és szerette volna
látni. Természetesen ez az elkövetkezendő napokban meg is történt és most így utólag
visszagondolva ennek a templomnak a centrálisan kigondolt és megvalósított
fantaszikus beltere váltotta ki belőlem a végső tiszteletet a Makovecz féle
szerves építészet iránt. Igaz, korábban már olvastam a Paksi teplomról vagy a
Makói Hagymaházról, de mivelhogy nem láttam őket, ezért lehet nem is voltak
olyan nagy hatással rám mint ez a Csíkszeredai katolikus templom.
Makovecz Imre munkájának kreatív kibontakozása a templom külső dizájnjára nézve
a magyar kereszténység megalakulását és ezeréves fennállását jelképezi. Egy
riportban amikor erről a templomról és ennek tornyairól beszélt, gondolatait így
foglalta szavakba: „ … a két
torony a magyarság múltját és jövőjét őrzi és ötvözi. A tornyok elött
kapúbejáratok vannak, fölöttük öt-öt kereszt hírdeti a keresztény magyarság tíz
évszázadát“.
Majd amikor a jurtát megidéző tágas, világos, tökéletes funkcionalításnak
kitett púpos alakú tér mennyezetén levő openionról beszél, így magyarázza, hogy gyakorlatilag
mit is ábrázol és mi a jelentése ennek az építészeti kompozíciónak: „ … az openionnál, ahol bejön a fény ott
anygyalok vigyáznak arra, hogy csak a jó fény jöjjön be és bentről pedig csak
az imádság menjen föl, ez a lényege a templomnak”. Véleményem szerint e templom
varázslatosságáról fotóim magukért beszélnek és ami a szavakat illeti hát, ... feleslegesek!
A
következő részben Makovecz tervezte szakrális épületet, a kolozsvári
Törökvágási református templomot fogom bemutatni kedves olvasóimnak.
Folytatódik...
Folytatódik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése