Amikor az elöző ólomüveggel kapcsolatos beírásaimat írtam, már
elgondolkodtam azon, hogy mi lesz akkor ha kettőnél több részre lesz felbontva
ez a témakőr (az ólomüveg), emiatt
úgy döntöttem, hogy egy új címmel (a
művészet varázsa: …) bővebb és úgyanabban az
időben tágabb szférát adok az engem foglalkoztató művészettel kapcsolatos
dolgoknak és ezáltal a számozás is akadálymentesen fog történni. Mivelhogy korántsem
fejeztem be ezt a témát, ígyhát folytatnám …
Kratzmann Ede munkássága hűen tükrözi az üvegfestészet nagy mesterének
tehetségét, ugyanis az 1800-as évek
végén és az 1900-as évek elején a kór egyik legnagyobb divatja volt. Nagyon sok
templom versengett, ha lehet ezt így mondani, azon, hogy kinek az épülete
legyen szebb, melyik plébániának, domnak, templomnak ablaka tünjön fel inkább vagy
legyen külömb. Ennek a konkurenciának köszönhetjük azt, hogy ezeket a
mesterműveket már több mint egy evszázad után is egyesek igen nagy érdeklődéssel
(mondhatni úgy is, hogy: tátott szájjal) nézik, elemzik, fotózzák, míg mások
igen hűen és komolyan viselik gondjukat.
A Kárpát medence területén, 800-900 km vagy akár még annál is
hosszabb útszakaszon is ezek az ólommal erősített színes üvegek megtekinthetőek
híresebbnél híresebb templomok ablakain pazarabbnál pazarabb fényekben. A második
részben a kolozsvári Szent Mihály templom ablakai közül már láthatott minden
kedves olvasó képet is. Ebben a részben is szeretnék feltölteni blogomra fotókat
egy másik ablakról is, ami a templom északi
oldalán található és ami úgyszintén anno a Kratzmann műhelyében készült. Az üvegre
festett mű fő témája a keresztre feszített Jézus. Ez az ablak a többiekhez
viszonyítva kissebb méretű, északi fekvésének köszönhetően a nap sohasem
világítja át, emiatt szerintem nem annyira szembeötlő.
Viszont ha egy picikét több ideig nézegetjük rájövük arra, hogy
nem csak a kép kompoziciója vagy ornamentikája hanem színvilága is igen szép és
nyugodtan vetélkedhet a többivel. A domináló kék (a fehérrel és a bordóval
párhuzamosan) színű ruha ami a baloldali nő testét (a keresztény szimbolikában
a kék szín Szűz Mária és az anygyalok ruházatára jellemző szin) dísziti a franciaországi
Chartresi Notre-Dame Katedrális ólomüvegeinek kék színét, az úgynevezett híres „Chartresi
kék“ színt ábrázolja ami a francia katedrális négy rózsaablakán van
és amelyeket Európa legrégibb üvegablakainak tekintenek.
Ennek a kék színnek a hírneve abban áll, hogy az 1200-as évekkel közepétől
kezdödően (XIII. század) ezt a kobalt-oxidból előállított kék színt még senki
sem tudta tökéletesen reprodukálni. A
gótikus ablakok 1194-ben egy tűzvészt is túléltek egy másik épületen, majd csak
ezután kerültek a mostani helyükre a székesegyházra. Nagyrészük még a mai napig
is eredeti pompájukban ámítják a látógatókat most már ultramodern lézer és fénytechnika
segítségével is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése