… „Egy érzés szunyad bennem hangtalan,
Némán, keményen mint kőben arany.
Most csákány töri, bontja, fejti föl
Az érzést, amely üdvözít – és ől”. ...
(Reményik Sándor-Mindhalálig)
… Ez a „szavakba nehezen vethető” érzés amiről korábban beszéltem (lásd az első részt) már az elmúlt
években is a Duna Televizió segítségével jelen volt bennem, de viszont teljesen
más érzések bilincselik le az ember lelkét amikor saját maga tapasztalja meg e
helyszín varázsát.
Természetesen azok a személyek akik nem katolikus hitben látogatnak Csíksomlyóra, hanem más vallásúak és akik vagy kiváncsiságból vagy valamiféle más vágy hozza őket e szent helyre, azoknak egy percet sem kell megfeletkezniük arról, hogy ennek a gigantikus méretű zarándoklatnak a fő célja mégis az, hogy a katolikus hit megerősítését szolgálja.
Csíksomlyói
szentmise 2012
|
Természetesen azok a személyek akik nem katolikus hitben látogatnak Csíksomlyóra, hanem más vallásúak és akik vagy kiváncsiságból vagy valamiféle más vágy hozza őket e szent helyre, azoknak egy percet sem kell megfeletkezniük arról, hogy ennek a gigantikus méretű zarándoklatnak a fő célja mégis az, hogy a katolikus hit megerősítését szolgálja.
Személyes tapasztalataim alapján szívből ajánlom mindazoknak
akiknek lehetősége adódik, hogy mindenképp, bár egyszer is az életben, menjenek
el a Pünkösdi búcsura, várják be Csikszereda vonatállomásán a Csiksomlyó
Expresszt.
Ha valamilyen okból ezt nem tudják megvalósítani, akkor másnap ha tehetik menjenek le a történelmi Erdély legkeletibb részére, Gyimesbükkre egy „picike magyar történelemi pozítiv feltöltödésre”. Arra a történelmi helyre ahol a régmúlt időkben Bethlen Gábor Erdélyi fejedelem építtetett Rákoczi-várának hősei védték a magyarok nyugalmát.
Arra a Gyimesbükkre ahol az egykori erődítménynek jelenlegi romjai kívánja meglátogattatni magát, pont úgy mint ahogyan a mára híressé vált őrház is óhajtja megnézetni magát. De leginkább arra a településre jönni amelynek vonatállomásán két mozdony hívogató sípszavára összegyűlt többezer magyarajkú személy mellé csatlakozva, dobogó szívvel a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz szerelvényeit bevárva üdvözölhessék utasaikat!
Gyergyószárhegyi zarándokok |
Ha valamilyen okból ezt nem tudják megvalósítani, akkor másnap ha tehetik menjenek le a történelmi Erdély legkeletibb részére, Gyimesbükkre egy „picike magyar történelemi pozítiv feltöltödésre”. Arra a történelmi helyre ahol a régmúlt időkben Bethlen Gábor Erdélyi fejedelem építtetett Rákoczi-várának hősei védték a magyarok nyugalmát.
Moldvai csángó kislányok |
Arra a Gyimesbükkre ahol az egykori erődítménynek jelenlegi romjai kívánja meglátogattatni magát, pont úgy mint ahogyan a mára híressé vált őrház is óhajtja megnézetni magát. De leginkább arra a településre jönni amelynek vonatállomásán két mozdony hívogató sípszavára összegyűlt többezer magyarajkú személy mellé csatlakozva, dobogó szívvel a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz szerelvényeit bevárva üdvözölhessék utasaikat!
Továbbá, mondjon egy imát Mária –szobornál („Napbaöltözött Asszony”–nak nevezett
középkori reneszász stílusú remekműnek nyilvánított
kegyszobor), igyon a Csiksomlyói bórvizforrás savanyú ízű, híres ásványvizéből,
tekintse meg a gótikus külsejű Salvator kápolna varázslatos reneszánsz belterének
barokk kori főoltárát, énekelje el a Hármashalom oltár köré gyűlt több százezer
magyar lélekkel együtt, többek között azt a két hátborzongató dalt is ami a
magyarság múltját, jelenét és egyben a jövőjét tükrözi.
Dalok amelyeknek kezdő sorai így szólnak: „Isten áldd meg a
Magyart” és „Ki tudja merre, merre visz a végzet”, amelyeket véleményem szerint
minden magyarnak kötelessége lenne ismerni.
Az idén (2012) e szép sorokat
olyan ismert személyek is énekelhették mint
például: Sejmény Zsolt,
Magyarország jelenlegi miniszterelnök-helyettese vagy a legendás Edda rockzenekar frontembere
Pataki Attila, akik semmilyen „sztárallűrt” nem mutatva, egyszerű gondterhelt
lelkű zarándokokokként vettek részt az ünnepi szentmisén.
Ha ezt az ünnepet történelmi vagy kultúrális szemszögből elemezném,
akkor azt tapaszatalhatjuk, hogy székelyföld minden városában, falvában az
ünnepet megelőző napokban a vendégszeretet felülmúlthatatlan, no meg azt is, hogy
a székely népmondához hasonlóan régi időkből szívbe raktározódott hagyományok
újból előkerülnek a tarsolyból.
Az őshonos rovásírás hazájának bármelyik pontjáról Csíksomlyóra érkezett
zarándokai csodálatos székely népviseletben vonulnak fel és jönnek a nagymisére.
Fura, hogy amikor több ezer személy körülvesz székely népviseletbe öltözve az
az érzésed, hogy ez az adrenalin színtet növelő látvány egy normális szituáció,
de sajnos már nem így van, merthogy ezek a szép ruhák manapság, legyen az női
vagy férfi viselet kizárólag csak „kivételes napokon” kerülnek elő a
szekrényből. Sokan már csak „Ünneplőnek” nevezik.
A Székelyek mellett különféle csoportok, hagyományörző lovagrendek, egykori pompás huszár
öltözetben jelennek meg az ünnepélyen. Természetesen a keresztény moldvai és gyimesi
csángó magyarok is a hagyományuknak híven téveszthetetlen népviseletükben kápráztatják
az egybegyült sereget.
„Most mélységből szakadhat föl a szó” mondhatnám én is a Reményik
Sándor versének kezdő sorához hasonlóan, hiszen olyan megható látni azt, hogy a világ minden pontjáról érkeznek lelki
feltöltödésre vágyó zarándokok, ami többek között azt is bizonyítja, hogy a magyar identitás évről évre
egyre jobban erösődik.
Na igen… határozottan állíthatom, hogy ezek is olyan dolgok amiért
véleményem szerint érdemes pünkösdkor Csíksomlyóra látogatni!
Soraimat zárva még csak egy gondolat:
… „Vándor Székely reménységét, Jézus áldd meg Erdély földjét”...
Isten megáldjon
drága olvasóm !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése