Torockó

... az egykori „ferri fabri”-sok , vagy az úgymond  „verők” faluja.

Egy új történet újabb élményekkel egy olyan helyen, ahol a székely vér és verejték, Batu kán és hadvezére Szubutaj meg a fosztogató tatár hadsereg ellen, keményen folyt már a XIII. században nemzetünk védelméjért. Legyökerező emlékek egy régi, kedves, őszbe boruló településről, ahova az ember akaraltanul is visszavágyik. E hely varázsa, mint ahogyan a történelem során már tengernyi cikk  is mutatja, mindenki számára másképp jelenik meg és a tények lényege, hogy végül mindenkit valamilyen módon varázsba borít. Ennek a varázslatos helynek a neve nem más mint TOROCKÓ.

Torockó központja a Székelykőről (1129 méter)-madártávlat

Tudom, e településről már számtalan beszámoló, leírás, építészeti elemzés, néprajzi és népművészeti kutatás, túra leírás, „ vaskenyéri”  bányászati feltárás  írodott  meg, került vászonra az évszázadok során, de ettől eltekintve ezt most én is meg kell, hogy tegyem (újból). 

Az egykori híres Toroczkai vár romjai a Székelykőről

Az év elején blogomon egy nagyon szép téli kirándulásról írtam le gondolataimat,  bemutatva e nagyvilágnak Várfalváról induló túránk mellett  Kolozsvártól délre  (Erdélyi középhegység keleti részén) elhelyezkedő impozáns, fehér hótakaróval borított Székelykővet és környékét (A hóra vidd a gondodat... a hóra, avagy a Székelykő túra télen). 

A három lépcsős vajor Torockó központjában

Most a csendes Torockót és számtalan árnyalatában  tündöklő rozsdabarna erdőít meg hegyeit, egy idilikus őszi vasárnap megörökített pillanataiban szeretném bemutatni sok képpel fűszerezve.

Torockói vízmalom (az alsó)

Igaz, hogy  Torockó a történelem során a két váráról, nó meg a Toroczkai földesúri családjáról volt ismertebb, mégis 1140–es évek elejénés az ezt követő húsz esztendő közötti időszakában, II. Géza magyar királyáltal betelepített német bányászok az úgynevezett „ferri fabri”-k (a latin szó jelentése: vasműves) egészen megváltoztattáka település hírnevét. Ezt a hírnevet a bányászat tette lehetővé, pontosabban az  ércbányászat. Az Ordaskő hegy, mély és sötét zugaiban található jó minőségű vasérc (az úgynevezett vaskenyér) meg ezüst nyújtott több évszázadon kereszül királyoknak, földbirtokosoknak, grófoknak jó életet, sok pénzt, vagyont meg hatalmat.

Az Ordaskő lábánál fekvő csendes kis falu (a nagy árok tetejéről)

A XVIII. századtól kezdödően Torockó több ezer fős lakosa folyamatosan csökent, a bányák hanyatlása után már nem volt fontos itt maradni, és mégis akiknek szívéhez nőtt ez a festői tájakkal körbevett falu és végleges otthonuk lett a városka, ahol kialakítottak egy egyegyedi kultúrát. Unitárius hitük János Zsigmond uralkodásáig megy vissza, amikor a falu jelentős része felvette ezt a vallást. A vaséc értékes portéka volt annak idején Erdélyben, Kós Károly írásaiban olvashatjuk, hogy a torockói vaskészítményeknek igen elterjedt hírnevük, különösképpen a torockói kapa, amely már Gábor Áron árszabásában is szerepelt. A falucskában ha kicsikét is szétnézünk nagyon sok olyan művészi kivítelezésű tárgyakba ütközünk ami az egykori vasművesség tökéletes elsajátítását bizonyítja.

Torockószentgyörgy a Syékelykőről

Nyilvánvaló, hogy ennek az igen szép kis településnek nagy múltja van amiről szerintem szüntelen fognak tereferélni. Nagyon remélem, hogy úgy mint eddig, ezt követően is írhatunk, olvashatunk meg természetesen trécselhetünk gond nélkül a „legnyugatibb székely végvárról”.  No meg e végvárnak az utcáin, az egyedi stílusban épült (népi építészet) házaiban, templomában, iskolájában  vagy esetleg valamelyik kedves kis pincéjében (például egy jó helybéli bor mellett) időtlen időkig!

Vakolatdíszes (borivók) oromzat 

Azok akik esetleg nem tudják, meg szeretném említeni, hogy minden kedves „világjáró” aki idelátogat és megmássza a Székelykő mészkőszikláit és gerincén feljut a keresztig meg természetesen a millenáris kőig, az nyugodt lélekkel, teljesen feltöltödve lemehet a „Forrás Borozó”-hoz.  A borpince gazdája névre szoló okíratot állít ki minden dobogó szívnek, elsősorban azért mert a nagyárkot megmászó, vagy a más helyről feljutó túrázó köteléket köt nemcsak önmagával hanem Torockóval is és a nemzettel is.

Torockó és az 1249 m. magass Ordaskő teljes pompájában

Régen számtalan személyiség, természetkedvelő, néprajzkutató, kalandor nagy szeretettel tért mindig ide  vissza. Ez mára sem változott sokat, hiszen nyilvánvaló, hogy ez velünk is, jelenkori kalandorokkal így van. Valahányszor csak tehetjük és nem csábít más szép hely, mindig visszatérünk. A mészkőszírtek, szurdokvölgyek, barlangok, bércék, vajorok  meg az 1129 méter magasságból elénktáruló csodálatos panoráma mindig visszahívja és visszavárja még e sorok olvasóját is!!

(Folytatódik!)