Bedellő körtúra.

… avagy: „egy szép emlék!” 1/2

Egy olyan erdélyi  körtúra részletes leírásáról szeretnék beszámolni ebben a bejegyzésben amely 34 résztvevő + Mackó (a kutya) számára minden bizonnyal meseszép élmény volt  (legalábbis én így gondolom).  Helyszín: Az erdélyi Szigethegységhez tartózó Torockói hegység Észak-Nyugati részén fekvő:

Bedellő-karsztplató.

Hetekkel előtte tudtuk már, hogy április 13.-án túrázni megyünk, mégis az utolsó pár napban, amikor már a csapat keményen egyeztetett az internetten a túrával kapcsolatos részletekről, a párom már egyre izgatottabb, nyugtalanabb lett és ez az állapot átszállt rám is. Pénteken este, egy nappal az indulás előtt csepergett odakint, majd később folyamatos, csendes esőzésre váltott. 

Bedellő körtúra

Kissé feszültek voltunk, de miután átböngésztük a meteorológiai előrejelzéseket másnapra Alsószolcsva településre vonatkozólag megnyugodtunk, ugyanis Kolozsvárral ellentétben itt nem mutatott esős időt. Valahol a lelkem mélyén nagyon örvendtem mert tudtam, hogy a Sárkánykapú és ennek az érdekes természetes úton létrejött beszakadásnak közvetlen közelében levő Bedellői cseppkőbarlang megközelítése esős időben nem egy könnyű feladat. Szombaton a túra napján, jóval késöbb Rékánál, a kotyogó sípolására meg az aromás kávé illatára ébredtem reggel hat körül. Kintről friss, hideg levegő  áramlott be, az esthez hasonlóan esett az eső, amely szerencsére még idulásunk előtt el is ált. Mosakodás után, az utolsó dolgok elvégzésére koncentráltunk annak érdekében, hogy a hátizsákjainkat tudjuk végleg lezárni.

Felhők alacsony állása

A csapattal való találka fél hétkór történt. A túratársaim nagy része pontos volt, így hát nem igazán kellett időzzünk a találka helyszínén  és mivelhogy megegyeztünk, hogy a gépjárművekkel nem karavánban megyünk, emiatt sokan útnak is indultak a Fehér megyei vadregényes Bedellő hegység fele. A kora reggeli órákban az országúton Torda irányában a felhők alacsony állása miatt festői kép tárult elénk ami még a vezetést is egészen élvezetessé tette 80 Km-en keresztül, egészen addig, amíg Aranyoslonka települést elhyagyva el nem értük a Sipote vízesés alsó szakaszához, amelyet az útról (DN75) is bárki megcsodálhat.

Sipote vizesés (Fehér megye) Erdély

Itt kiszálltam járgányomból filmezni és ahogy közeledtem az Aranyos folyó partjához (a Sipotpatak víze a Sipote vízesésnél az Aranyosba torkoll) még a lélegzetem is elállt a megdöbbenésől. A part tele volt kosszal, az az érzésem volt, hogy mindenki, aki esetleg megáll megcsodálni a vízesést ide dobja az összes szemetét! Szomorú, hogy még az ilyen, mondhatni nagyobb turisztikai látványosságok közvetlen közelében is púpposan áll a szétdobott kosz. (Ha kedved tartja ide kattintva megnézheted videómat a piszkos partal és egyben a csodálatos mésztufával borított  vízesést is, amely körül koratavasszal a természet még csak most ébredezik téli álmából). Mérgesen és egyben szomorúan továbbindultunk a már aránylag közel levő lengőhídig.

Megérkezés a kőrtúra helyszinére

Túránk konkrétan az Alsószolcsvai lengőhídnál kezdődött, itt kocsijainkat leparkolva, minden túratag előkészítette hátizsákját, felszerelését, trekkingbotját, elkészültek az első fotók és máris nekivágtunk a Bedellői kőrtúrának. Itt ért a nap második sokkja, ugyanis a lengőhídról jól láthatóvá vált az Aranyos folyó szennyezésének mérete. A folyó partja és az itt levő növényzet által felfogott szemét pokolian csúnya látványt nyújt az egész Aranyos völgyre és ami ennél sokkal rosszabb az az, hogy ez a konstans ökorombolás végül is minden állatra, madárra, halra, emberre kihat.

Alsószolcsvai lengőhid

Bedellő a reggeli órákban

Vajon a Földanya meddig fogja mindezt tűrni? Az ilyesmi ellen mindig is fogok harcolni, hadd lássa a világ apraja, nagyja, hogy a természetvédelem területén is (és nem csak!!) még nagyon-nagyon sok mindent kell tenni Romániában! Na de ennyit a nap negatív dolgairól! A lengőhíd tulsó partján tudtuk meg konkrétan a csapat létszámát miután a túra szervezője, N. Zoli megszámolta a társaságot ami 34 személyből, és egy kutyából ált merthogy velünk tartott Annácska kutyája is, a tizenhárom éves (a túra veteránja) Mackó.

Annácska, Mackó és a család

Mackó

A piros keresztel jelölt trasszén nem igazán szép időben fél kilenc körül indultunk útnak. Az eget felhők borították, a jelzések tisztásokon és erdőn keresztül a Bedellő sziklafalainak lábánál levő Sipote vízesés felső szakasza fele, az ugynevezett Erkély tisztásig vezettek, ahova körülbelül hetven perc alatt értünk fel. Itt egy nagyobb pihenőt tartottunk, kajáltunk és aki csak akarta megcsodálta a mésztufagátakkal borított vízesést, a szerteszét ágazó patak vízét, a kissebb vízesések mésztufa lerakodásait, vagy akár a felső nagy vízesést (kb. 12 méter magas) és mindent ami körbeveszi ezt a varázslatos helyet, ahol (legalábbis ami engem illet) sok szép kép is készült.

Sipote vizesés felső szakasza

Mésztufagát

Túránk ezen szakaszán egy kicsit többet szeretnék időzni, ugyanis van egy néhány megjegyzésem a Sipote vízeséssel kapcsolatosan amit szeretnék tisztázni. Az internetten több helyről is olvastam, hogy az Aranyos völgyében található kb. 900 méter hosszú Sipote vízesésnek az üledékképződése az úgynevezett Travertin mészkő lenne. 

Mésztufa a Sipote vizesésen

Egy icike–picikét utána néztem ennek a dolognak és arra a következtetésre jutottam, hogy itt nem lehet szó Travertin-ról. Mivelhogy ez a bejegyzés  egy természetjáró ismertető ami a kirándulásról és a kikapcsolodásról szól, emiatt nem szeretnék tudományos töltetet adni neki, ígyhát evvel a témakőrrel külön fogok foglalkozni. Véleményem szerint itt egy nagyon érdekes jelenségről beszélünk. Ha érdekel mit rejt a Sipote vízesés és milyen természeti reakció folyik végbe a Sipot patak vízében majdnem ezer méter hosszúságban, kövesd oldalunkat és itt megtudhatod! Az Erkély tisztást hátunk mögött hagyva útunk következő célpontja a Bedellői kílátó volt. 

Bedellői turista kilátó

Bedellő karsztplató kilátója

Egy többszáz méteres színtkülömbségű meredek emelkedő következett az erdő vadregényes mélyében ami egyben az egész kőrtúra legnehezebb szakasza is volt. Sok percen keresztül abban a felhőben haladtunk a csúcs fele amelyből eleredt az eső, majd újabb percekig ismét kisütött a nap, majd ismét esett. Ez egy olyan dilemás szituáció volt, hogy igazán nem is tudtad mitevő legyél, mondd fel a kirándulást és térj vissza vagy folytasd és az esetleges veszélyeknek állj elébe.

A csapat

A csapat nagy része jóval előttünk haladt, a fiatalabbak pedig már majdnem a tetőn voltak amikor újbol elerett,  emiatt mi is folytattuk az egyre sárosabb és egyre nehezebb kapaszkodásunkat. Szívem dobogása a maximális paraméterekben működött. A csúszos falevelekkel borított ösvényen az ember koncentrálása jóval nagyobb, vigyázni kellett minden lépésünkre hiszen esőben a baleset is jóval könnyebben jön. Az útolsó ötven méter mászás ami már a sziklák között kanyargott immár a Bedellő gerincének a felső szakasza volt ahonnan egy fenomenális panóráma tárult elénk. 

Felhők fölött a Bedellőn

Ez a látvány amit nehezen tudok papirra vetni varázslatos módon újból feltöltött energiával és emelett a millió hóvirág látványa minden addigi fáradságunkat elmúlasztott!

Hóvirág (Galanthus nivalis)

Kontraszt

A Bedellő kilátóhoz pár percel 12 óra előtt érkeztünk, ahol az előbb említett fenomenális  panoráma fokozódott, itt ugyanis már teljes kilátás nyílt mindenre, ami a Bedellői–karsztplató előtt helyezkedett el. A kilátóról elláttál Felsőszolcsvától–Aranyoslonkáig (balról-jobbra), szemben a Bedellői kilátóval pedig a Podsága völgye volt látható, Alsópodsága meg Felsőpodsága településsel az előtérben. Mögöttük balra húzódik a fantaszikus Öreghavas hegyvonulat az ő még hóval borított csúcsával. A környék legmagassabb hegye (Öreghavas 1826 m) mellett pedig egy olyan hegyvonulat húzódik, (botanikus rezerváció) amit a Bedellő tetejéről teljes pompájában csodálhatunk. Ami nem más mint a híres Bélavár  (Scerice-Bélavára) természetvédett terület !

Aranyos völgye a Bedellőről

A következő állomásunk a Sárkányok kapuja (másnéven: Sárkánykapu) és a szomsédságban levő csepkőbarlang volt. Furcsának tartom, hogy 1880-as években ezt a cseppkőbarlangot még Klára barlang néven ismerték (lásd Téglás Gábor könyvét –Egy új csontbarlang a Bedellő határában) és azóta minden kartogaráfiával foglalkozó cég térképein (és nem csak) már Bedellői cseppkőbarlang néven ismertetik.

Sárkánykapu

Megérkezésünk a Sárkányok kapujához emlékezetesebb lesz számomra bármelyik túratársamnál mivelhogy egy kissebb lejtőn a sáros talaj miatt megcsusztam és akkorát estem  a hátamra mint egy nagykabát. Szerencsére vagy inkább mondhatnám szerencsémre  nem történt semmiféle sérülés.

Tavasz a Bedellőn

Kirándulásunk ezen pontján körülbelül 1100 méter magasságban voltunk. Nyugodtan állíthatom, hogy a Bedellői kilátó útán a Sárkánykapu és környéke  a második legszebb része a Bedellő–karsztplatónak. Mivelhogy a Bedellői körtúra magába foglal több híres turisztikai látványosságot ezért majd a késöbbiekben a többi négyet is osztályozni fogom a topplistámon. Miután szemügyre vettük az érdekes „lyukas sziklát” jött a csoportfotózkodás majd meglátogattuk a barlangot. ...

Folytatódik!

A folytatást amelynek címe Hóvirág birodalom, ide kattintva olvashatód!

Áprily Lajos: Fázom

Fázom. Miért tagadjam, emberek?

A szívem is gyökérig didereg.

A tél sötét árnyéka ráterül

s egy hang borzongat néha: Egyedül...

És néha megrettent egy látomás,

makacs kísérőm lesz, lidércnyomás:

komor hajón állok s mint furcsa rém,

úszó jégóriás rohan felém.

Szelek barlangja

Jóval korábban szerettem volna írni erről a csodaszép földalatti világról, de mindig valami okból kifolyólag elmaradt.  Mivelhogy gyakorlatilag lehetőségem adódott Románia leghosszabb barlangját meglátogatni, amelyben rengeteg szép fotót készítettem, képek amelyeket  szeretnék bemutatni mindazok számára akik csak hallottak erről a varázslatós labirintusszerű több színtes cseppkőbarlangról, de jóformán még nem látták vagy jártak benne.

Cseppkőoszlop

Pontosan 56 éve annak már, hogy rátaláltak erre a barlangra, konkrétan  1957 április havában fedezte fel Bagaméri Béla, akinek sorait idézném arról a pillanatról amikor első alkalommal készült bejutni az akkor még „Szelek ódúja”-ként ismert barlangba: 

Légáramlat (50Km/h) a Szelek barlang bejáratánál

…. „ A sziklarésből hideg  levegő áramlott ki. Olyan erővel, hogy a feldobott száraz falavelet jó félméternyire sodorta tovább, de egyébként az erős szél zúgása is hallható volt. A rés valóban olyan kicsi, hogy azon keresztül becsúszni a barlangba lehetetlenségnek látszott. A barlangi láz azonban már elfogott, s elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, valahogy csak átpréselem magam még ezen a szűk hasadékon is. Megprobáltam a hasadékot megtisztítani a külömböző törmelékektől, és így annyira megnagyobbítani, hogy bekúszhassak a föld mélyébe.  ...”

A Szelek barlang bejáratánál

A Szelek barlangja évek óta már a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (CSA) védelme alatt áll. A barlang jelenleg a látogatók számára zárva van, kizárólag csak egyeztetés alapján, programálással látogatható meg, szigorú keretekben és meghatározott hosszban (pontosabban az első emeletig, az egykori „Május 1 pihenőig” amelynek neve márra „In Memoriam”- ra változótt). 

Pihenő az In Memoriam-nál

Azon személyek, barlangászok akik egyszer már látták a Szelek világának varázsát, minden bizonnyal máskor is boldogan visszavágynak.  A már több mint ötven éve feltárt barlangban a CSA tagjai nagyon sok munkát végeztek annak érdekében, hogy eredeti állapotában maradhasson minden cseppkőképzödmény, vagy más érdekesebbnél érdekesebb ásványok, kristályok, sztalaktitok, sztalagmitok.

Sztalaktiták

Sztalagmitok

Cseppkőképződmények

Megközelítése Vársonkolyos felöl a legkönnyebb, a falutól nem messze található Sebes- Körös fölötti lengőhídon áthaladva enyhén a dombon, a fák között található a bejárat.  Érdekes módon a bejáratnál az erős szél jól érezhető még a mai nap is, állitólag 50 km/h  sebességgel áramlik ki a barlangból (de ez minden évszakban változó). 

Vársonkolyos -A lengőhid

A bejárat eléggé kicsi, betonba épített, felfele nyiló fémajtaja  a turisták számára, mint ahogyan már említettem, állandó jelleggel zárva van. Mégis azon személyek akik ennek a barlangnak világát, csendjét meglátják, akik a vizcseppek csobbanásainak vízhangját meghallják és emellett megmásszák azokat a fémlétrákat amely a barlang legszebb részeihez vezetnek, mindazok felejthetetlen élménnyel gazdagodnak.

Szelek barlang_Aktív színt

Szelek barlang _ Az aktív járat 

Ha a barlang történelméről, múltjáról, külömböző termek, járatok felfedezéséről, feltárásáról   akarsz több információt megtudni akkor fontos tudnod, hogy valójában  a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub és ennek a klubnak tagjai a legmegfelelőbb személyek erre, az  élen Bagaméri Béla bácsival akik az évtízedek során igen fontos és egyben érdekes dolgokat vetettek papírra. Rengeteg órával ötvözött kemény munka, konstans kutatás  áll a CSA speológúsainak a háta mögött, emiatt is mindig kiváncsian olvasom minden jelentésüket.

Bagaméri Béla oklevele

Amikor meg lehetőség adódik külömböző expozíciókat megtekinteni, mint például amilyen  2011-ben, a Szabók bástyájában rendezett „SpeoArta” kiállításuk volt, (ebben az évben Májusban kerül megrendezésre) ahol igazán olyan egyedi tárgyakat és barlangászati eszközöket  láthattunk amelyek annak idején nagyon sokat segítettek a barlagkutatásban de amelyek már kiöregedtek és az évek elteltével mondhatni, hogy múzeumi tárgyakká váltak. Ilyen például az érdekes  „Sputnyik”, ami gyakorlatilag egy vedret helyettesítő tárgy amellyel szűk helyeken igen jól lehetett dogozni.

Szputnyik

Karbidlámpák (egyesek házi készítésűek).

A kiállított tárgyak között a külömböző karbidlámpák is igen érdekesek voltak, mint ahogyan a régi bányász sisakok is, amelyeket mára már igen komoly, akár több pontban rögzíthető, könnyű beállításokkal rendelkező nagyon biztonságos, profi sisakok váltottak le. Persze Bagaméri Béla kéziratait, okleveleit is igen nagy érdeklődéssel nézte minden kiváncsi látogató. De visszatérve a föld alatti természet alkotta csodákhoz, nyugodtan mondhatom, hogy még a lélegzeted is eláll azokban a pillanatokban, amikor a fejlámpáddal olyan csepkőképzödményeket világítasz meg mint például az impozáns  „Torpedó”vagy az … 

Az impozáns „ Torpedó ”

(A többit megtudhatod a következő részben!)

Folytatódik

A koszos Szamos.

… avagy „ Én ott lakom a Szamosnál … a koszos Szamosnál II (a folytatás).

Az elmúlt év Márciusában blogomon már szó volt a Kolozsvárt átszelő semmi kép sem tiszta Szamosról, belyegyzés amelynek címe „ Én ott lakom a Szamosnál …. a koszos Szamosnál!! ” volt. Azóta eltelt kereken egy esztendő és gyakorlatilag nem hogy javult volna a helyzet, hanem véleményem szerint inkább romlott merthogy ebben az évben a Szamos medre a város teljes hosszában jóval koszosabb és szennyezettebb mint tavaly volt.

A koszos Szamos Kolozsváron.

Néha az embernek jól esik kikapcsolodni egy kis városi sétával de csak séta közben döbben rá arra, hogy nem Bécs, Bern, Stuttgart vagy Amszterdam  (és még sorolhatnám) utcáin sétál hanem Kolozsváron abban a városkában amelynek folyója körül dúl a kosz és a piszok! Ha megnézzük Afrika nagy részét vagy más olyan földrészeket ahol majdnem  teljes mértékben hiányzik az édesvíz és ahol az emberek bármit adnának annak érdekében, hogy korlátlan mennyiségben rendelkezzenek a világ eggyik legdágább kincsével,  addig mások ahol bőségesen van belőlle, mint pédául nállunk is azok …  fütyülnek rá! (hogy szépen fogalmazzak). 

A szennyezett Szamos.

Ide illik egy jó idézet: „ Az ember nem is tudja mekkora kincs a víz, ha nem élt szárazságban” (Andy Mulligan). A szomorú tény az, hogy sajnos a Szamos az csak az eggyik gondja annak ami a vízek szennyeződését illeti, ugyanis Románia legtöbb patakja, folyója evvel a problémával küzd. 

Koszos Szamos meder.

Egy pár napja a Tordai hasadékhoz szerveztünk túrát amit nyugatról, Magyarpeterd felől közelítettünk meg és nem kicsi volt a megdöbbenésem  amikor tapasztaltuk, hogy a Hesdát patak már jóval mielőtt átszelné  ezt a kecses, igen látványos szakadékot, oly annyira szennyezet, hogy az ember sárgaságot kapna, ha kényszerítve lenne arra, hogy igyon belőle. (De erről majd egy külön bejegyzés merthogy ennek az ország színten igen fontos természetvédett területnek nem csak a víze szennyezett).

A Hesdát patak szörnyűen koszos partja a Tordai hasadék bejáratánál.

Visszatérve a Szamos medrébe és szennyezett vízére úgy gondolom, hogy addig fogok írni blogomra ezzekről a dolgokról amig  a kompetens intézmények meg az állam elöljárói, politikusai nem a székely zászlóval, Székelyföld elismerésével vagy en bloc a kissebségben élő magyarok állandó piszkálásával fognak foglalkozni, hanem avval hogy oktassák országuk lakosaikat, tudassítsák vellük a víznek fotosságát, a Főld tisztán tartását, esetleg edukatív reklámkampányokat készítsenek és minden TV társaságot kötelezzenek arra, hogy ezeket a klippeket továbbsugározzák. (Hagyd tanuljon  nemzetiségtől fűggően minden paraszt belölle!!!).

Piszkos Szamos.

Te feltetted valaha magadban azt a kérdést, hogy azt a csapból kífolyt ivóvízet amiből iszol és amivel tisztálkodsz valójában elegendően át van tisztítva, megfelelő e a pH- értéke,  nem tartalmaz még is valami olyan baktériumot ami ártana börödnek vagy valamelyik szervednek, testrészednek, netán a szemednek?

Szennybe fulladt Szamos.

Kérek mindenkit aki esetleg ezeket a sorokat olvassa gondolja meg kétszer hova dobja szemetét, soha ne öntse az elhasznált étolaját a kagylóba és ha elmegy kirándulni vigye haza szemetét esteleg dobja el kizárólag a kukába és nem utolsó sorban becsülje meg környezetét! 

Az egyik vadkacsa a másiknak: Kosz, abroncs, mocsok ...  yuppy!!! (life is life!!!).

Akik meg szeretik a horror filmeket azok tegyenek egy sétát a Szamospartján a Sportcsarnok környékére ahol még a híres Chunky babát is felfedezhetik aki a Szamos medréből figyel egy új áldozatra!

Chunky is rokádna ettől a látványtól.

Folytatódik (habár inkább jobb lenne ha NEM lenne folytatás!!!).

Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak

Tavaszodik. Holt tavaszok

fáradt szívembe visszajárnak.

S fáradtan is köszönni kell,

köszönni kell a napsugárnak.

Köszönöm, hogy hervadva is

tavaszi halk mámorba estem.

Köszönöm, hogy új fény ragyog

a főtéri aranykereszten.

Köszönöm, hogy kisgyermekek

mezítláb malomkerekeznek.

Ásott tövű vén almafák

fiatalos kedvvel rügyeznek.

Köszönöm a szél jó ízét,

aromáját a barka-szagnak.

Köszönöm, hogy hegyoldalon

ibolyászó lányok kacagnak.

Köszönöm, hogy napos gyepen

fehér fénnyel vakít a vászon.

Köszönöm, hogy friss fák alatt

szelíd szívvel megint halászom.

Habos felhők fejem felett

vitorlásan feszülve szállnak.

Üzekedő játékait

köszönöm életnek, halálnak.

Egy újabb megemlékezés

Kolozsvár városának minden idők leghíresebb szülöttjének emlékére, február 22.-én nagyon sok személy gyűlt össze a Főtéren,  Mátyás Király szoborcsoport köré, hogy az 570 éve született királynak emlékére 570 lámpást eresszenek a magasba. A hét órára összetoborozott kiváncsi sereg már jóval a kiszabott idő előtt megérkezett, hogy a lampionokat előkészíthessék. 

Tizenkilenc órakor az égboltot bevilágította több száz lámpás kellemes fénye, amit még érdekesebbé tett a csodálkozó emberek moraja és csodálkozása, no meg a fényképezőgépek csillogó blitze. Meglepve tapasztaltam, hogy nagyon sok román személy is jelen volt, ami véleményem szerint igen pozítiv dolog, ugyanis ez csak azt bizonyítja, hogy ebben a Kincses Városban a magyarellenesség mind jobban és jobban háttérbe szorul. 

Látványos pillanatokban részesülhettek mindazok, akik ellátogattak erre a rendezvényre.

Arendezvényről készült videót megnézheted ide kattintva.

Még is ha te mondod, hiszünk neked és kivetjük a hálót.

avagy … egy hat évre szoló vezérlő ige!

Kató Béla egyházi képviselőt az elmúlt év végén, 2012 December 14-én választották püspökké 82 szavazattal. Amikor a Farkas utcai templomban a beiktatási ünnepi istentiszteleten 88 éves édesanyjának jelenlétéről beszélt meghatódótt. Az ilyen pillanatok a környező személyekre is kihatottak, legalább is ami engem illetett, merthogy tényleg számomra is egy hátborzongató jelenet volt. Minden bizonnyal büszke lehet az anyuka fiára.

Kató Béla püspöki iktatása a Farkas utcai templomban

A Magyar kormány nevében Balog Zoltán az emberi erőforrások miniszerének beszéde is érdekes volt, amiből idéznék egy pár mondatot: … „Megtisztelő, hogy Romániána kormányának itt van a képviselője s ezúttal is kérem, hogy működjünk együtt abban, hogy valóban az eszközök rendelkezésére álljanak a magyar reformátusoknak itt Romániában, Erdélyben,  azok az eszközök amiket szeretnénk megtartani és visszakapni, amit egy igazságtalan, embertelen diktatúra rabolt el tőlünk. “  

Bálint Bencédi  Ferenc Unitárius püspök beszéde

Az ünnepi istentiszteleten az ortodox egyház Kolozsvári érséke is meg a görög katólikus egyház püspöke is felszólalt. Az Unitárius egyház előljárója,  főtiszteletű Bálint Bencédi Ferenc püspök is érdekesen fogalmazta meg gondolatait: … „Erdélyi történelmünkben elválaszthatatlan a négy bevett vallás, és elválaszthatatlan az egyház életéből a mi Erdélyi történelmünk is” (részlet).

Adorjáni Dezső Zoltán Evangélikus-Lutheránus püspök beszéde

Szerintem is igen fontos az erdélyi magyarság egykori és jelenlegi történelme, de viszont manapság talán fontosabbá vált  az egyre csökkenő  magyarság identitásának megőrzése, a magyar kúltúra folyamatos ápolása és  ennek ismertetése  és nem utolsó sorban a magyarság összetartózására való öszpontosítás. Nem meglepő dolog az sem, hogy az elmúlt években konstans segítséget nyújtott nekük kisebségben élő magyaroknak a magyar állam is (legyen az miniszter, főkonzul, nagykövet vagy egyszerű politikus) ami szerintem egy igazán pozítiv dolog.

Kató Béla, az új püspök

Kiemelném itt még dr. Székely Árpád vezetésével a Református Kolégium kórusának fantasztikusan szépen hangzó előadását. Az ünnepi istentisztelet után a Református Kollégiumban asztalt terítettek ahol minden résztvevő ünnepi ebédben részesülhetett, a meghívóval rendelkezők az emeleten a többiek peddig a lenti étteremben. 

A magyar csapat (Miniszter, Nagykővet, Főkonzul)

Kovács Sándor katolikus főesperes és Andrei Andreicuţ ortodox érsek 

A környező falvakból népviseletben érkező vendégek még inkább szépítették ezt az ünnepet (de erről majd egy külön bejegyzésben fogok beszámolni, ezért is ajánlom, hogy kövesd az ArtDelineo oldalát).

Vendégek népviseletben 

Kató Béla püspök úr prédikációjának záró mondata szeretném ha lenne egyben az én szövegem záró része is,  amely így szólt:

Készülödés az ünnepi ebédre 

… „Ez legyen mindannyiunk vézérlő igéje a következő hat évben. Minden körülmények ellenére amit látunk, amit racionálisan felfogunk ebből a világból legyen ez a válaszunk, hogy; „ még is ha te mondod, hiszünk neked és kivetjük a hálót”…

Sok sikert az egyházkerület vezetésében!

Az elő részt:  „ De a te szavad még is Úram!” ide kattintva olvashatod el.

De a te szavadra még is Úram!

Avagy … az Erdélyi Református Egyházkerület  46. püspöki beiktatása.

A Református vallású erdélyi magyarjainak, 2013 Február 1-én (a tegnap) történelmi pillanatokban lehetett részük, ugyanis Kolozsvár egyik legszebb és egyben legrégibb  templomában több mint 1200 résztvevő előtt  az Erdélyi Református Egyházkerület  ünnepi keretekben, több órán át tartó istentiszteleten iktatta be a 46. alkalommal megválasztott püspökét, Kató Bélát.

Kató Béla, az új püspök.

A város több évszázados fennállása során a Farkas utcai református templom nagyon sok és fontos eseményeknek volt színhelye és ez nem lehetett másképp ebben az évben sem, merthogy ilyen püspöki funkciót beiktató rendezvényekben csak 6 évenként lehet részünk. (Én személyesen nagyon örvendek, hogy részt vehettem ezen az ünnepélyen). Nagyon sok egyházi és világi méltóság volt jelen a vendégek között, nem igazán tudnák mindenkit felsorolni de azért a felszólalók közül a legfontosabb főtiszteletű úrakat még is meg szeretném említeni.

Pap Géza leköszönő püspök

A Római Katolikus egyház részéről Dr. Jakubinyi György érsek, az Unitárius egyház részéről Bálint Bencédi Ferenc püspök, az Evangélikus Egyház részéről Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Tökés László EP képviselő, Pap Géza leköszönő püspök, a Román kormány részéről Victor Opaschi miniszterelnök, a Magyar kormány képviseletében Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere, Kelemen Hunor politikus. A meghívottak között pedig  olyan személyiségek mint Füzes Oszkár nagykövet, Magdó János főkonzul, de esperesek, lelkészek, politikusok és még nagyon sok más ismert vendég.

Balog Zoltán miniszter beszéde

Kató Béla püspök a Lukács Evangéliumára építette beszédét,  ige amely véleményem szerint az olvasó számára is érdekes és egyben tanulságos lehet,  amely így szólt:

„Amikor egyszer a sokaság hozzá tódult, és hallgatta az Isten igéjét, ő a Genezáret-tó partján állt. Meglátott két hajót, amely a part mentén vesztegelt; a halászok épp kiszálltak belőlük, és hálóikat mosták. Ekkor beszállt az egyik  hajóba, amelyik a Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította  a sokaságot.  Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre és vessétek ki hálóitokat a fogásra! “ Simon így felelt: „Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan és semmit sem fogtunk, de a te szavadra még is kivetem a hálókat.“

S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek és annyira megtöltötték mint a két hajót, hogy majdnem elsülyedtek. Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába élé és így szólt:  „ Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram! “ A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítették; de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeusz fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhóz: „ Ne félj ezentúl emberhalász leszel! “ Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt. “  (Péter csodálatos halfogása -  Lukács evangéliuma 5. részének 1-11 verséből) .

Az új püspök beszéde után az egyházi főtiszteletű úrak szólaltak fel és mondták el jókivánságaikat.

Sógor Géza tolmácsol

Jakubinyi György római katolikus érsek köszöntőjét  is szeretném idézni:

„A négy magyar Erdélyi történelmi egyháznak mindig közös öröm ünnepe az új püspöknek a beiktatása. S amikor utána gondoltam, hogy miért közös öröm, rátaláltam egy reformáció idejéből származó jelmondatra ami mindent megmagyaráz. 450 évvel ezelőtt hangzott el előszőr természetesen latinul, Németországban amikor a reformátorok keresték az egységet. A katólikus egyház is átvette ezt a mondatot legmagassabb szinten. Az 51 évvel ezelött kezdődő második Vatikáni zsinatnak az egyházból a mai világnak című konstítuciójában  szószerint idézi. De most már hadd idézzem, mondjam el a jelmondatot ami latinul így hangzik: „ In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus caritas”.

Egyházi református lobogók

Magyarul: Legyen egység a szükséges dolgokban, szabadság a kétségesekben és mindenben szeretet.  S ez olyan szép, olyan keresztény mondás amelyben mindannyian rátalálunk.  Kifejezi az evangéliumi igazságot, úgyhogy én ezt kivánom az Erdélyi Reforátus Egyházkerület 46. püspükének, főtiszteletű Kató Béla testvéremnek, hogy ez a közös keresztény mondás vezesse püspöki működésében, a lelkipásztoráciumában, az egyházkerület vezetésében, mert ebben benne van minden. Adja az Isten, hogy úgy legyen  Ámen. Békesség Istentől, Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus.”

Az ünneplő gyülekezet a Farkas utcai templom előtt

Mihelhogy egy igen fontos eseményről beszélek emiatt jobbnak látom felbontani két részre, ugyanis még sok más érdekességről is szeretnék beszámolni, igyhát kövesd az ArtDelineo blogot, érdemes!

Kató Béla püspök és a Kalotaszegi vendégek

A második részt: „Még is ha te mondod, hiszünk neked és kivetjük a hálót” ezzen a linken olvashatod el (természetesen csak ha akarod!).