Lehúztuk a cipőt is,
úgy mentünk, kéz a kézbén.
Ázott hajad esővíz-
illatát most is érzem.
Tapicskoltunk a sárban;
sikolyaidtól bokrosodva
futott a sáncban
a sárga patakocska.
-Gyermekkroddá
lennék
érted, te kedves.
-Te jó, te drága.
Társtalan lép az
emlék
a kármin-köröm
pettyes
tavaszi sárba.
1967
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése