- ArtDelineo -: Erdélyi magyar néprajzi hagyományok 2/5

Kezdetnek csak rövidke szövegek mellé inkább fotókkal szerettük volna lapunk olvasóinak bemutatni látóttaink és tapasztalataink alapján az Edrélyi magyarság egyik legfontosabb gyönygyszemét ami nem más mint nemzetünk néprajzi hagyománya. Az előző részben ez a kis rövidke szöveg amivel elindítottuk az erdélyi magyarság népművészetével foglalkozó beszámolónkat elképzelésünkben a téma most már kiszélesedett és úgy szeretnénk ha nagyon sok minden beleférne naplónk soraiba, természetesen majd sok sok képpel kiegészítve.

Mivelhogy nagyon sok személy által egy igen kedvelt témakör, sőt sok esetben munkájuknak inspirációt és kreativitást adó téma is, emiatt annál inkább fogunk vele foglalkozni. A magyar néphez fűzödő hagyományörző mesterségek nagy része manuálisan születik meg, tehát kézimunka eredménye, emiatt sok esetben nagyon értkékesek. Ha csak a népviseletet vesszük figyelembe akkor azt tapasztalhatjuk, hogy minden helynek (régiónak) meg van a maga sajátos szokása, stílusa, egyénisége, emiatt a viselet is legtöbb esetben eltérő. Ha Kolozsmegyének településeit elemezzük akkor azt tapasztalhatjuk hogy szebbnél szebb népviseletek alakultak ki. Ezek közül megemlíteném: Magyarvista, Méra, Szék, Györgyfalva, Kalotaszentkirály, Szentlászló, Magyarfenes, Körösfő népviseleteit amelyeknek elkészítéséhez nagyon sok munkára, sok esetben akár több száz órára is szükség van.

Minden bizonnyal az erdélyi magyar hagyományokban és ezeknek legyökerezésében közrejátszott például az erdélyi szászok hagyománya is, mint ahogyan sok helyen a románok szokásainak is igen fontos szerepe volt. A erdélyi szászok és a szászok lakta települések például Szeben, Medgyes, Segesvár, Szászsebes és Brassó környékén a történelemre alapozva mondhatjuk, hogy a székely magyarokhoz hasonlóan egy igen fontos kissebbség volt. Székelyföld közvetlen közelében levő nagyobb erdélyi középkori városok, falvak mindegyike tanusítja még a mai napig is, hogy a magyarok is meg a szász telepesek is nagyon sok mindent adtak az egykori független Erdélynek, és itt beleértek templomokat, várakat, tornyokat, erődtemplomokat, épületeket, szokásokat, tárgyakat, temetőket, stb... és nem utolsó sorban személyiségeket.

Mielőtt témánkról letérrnénk megemlítenénk, hogy az Erdélyben élő szászokról bővebben egy külön bejegyzésben fogunk foglalkozni merthogy velük kapcsolatosan is nagyon sok érdekesség van és legfőképpen mert még a mai napig is nagyon sok mindent láthatunk azokon a részeken ahol a szászok élnek és éltek, ugyanis mint már említettük Erdély kultúrájának kialakulásában nekik is nagy szerepük volt (jelképüket még a régi Erdély címere is őrzi ami nem más mint a hét vörös bástya).

A magyar hagyományokhoz visszatérően, Erdélyben elég sok helyen járhattunk, érdekes infórmációhoz jutottunk és természetesen lehetőségünk volt szebbnél szebb fotókat is készíteni, emiatt is szeretnénk bemutatni minél többet erről a földrészről amelyhez szívvel is lélekkel is hozzánőttünk. Kolozs megyének magyarlakta településeinek kultúrájról szeretnénk egy picit írni és mint ahogyan a képek is mutatják legfőképpen ezen régiók népviseletéről. Tapasztalataink alapján is meg már igen sok könyv is mint ahogy sok internettes oldal is tanusítja, hogy amikor Erdélyben a népi hagyományokról beszélünk, akkor leg gyakrabban Székelyföld mellett a két leghíresebb település nevei vetődnek fel először amelyek Körösfő és Torockó. Ez mind oké de szeretnénk felhozni a figyelmet arra, hogy Erélyben nagyon sok más érdekes település is van amiről minden bizonnyal sokan keveset tudnak.

Amiért nem annyira ismertek ezek a települések az annak is az oka, hogy sok magyar település neve átváltozott románra, a komunizmus sok évei alatt ezzek a telepűlések semmi kultúrális inpulzust nem nyujthattak a külvilágnak, aztán véleményünk szerint egy másik ok az az, hogy a magyar keresztneveket átrománosították, meg több falúba idegen embereket telepítettek be, falvakat alapítván (lásd székelyföldön), és senki sem mondhatott vagy tehetett semmit évtízedeken keresztűl, merthogy szabadságukat kockáztatva eltüntek volna, vagy ha nem akkor jó esetben bányába vagy koncentrációs munkatáborokba (pl: Dunacsatorna) agyon dolgoztatták volna őket.

Tőkés László az Európai Parlament alelnöke például már több ízben is elmondotta, hogy székelyföld több részein ahol a katolikus és protestáns vallás dominál, már egyre jobban gyarapszanak a nem magyar templomok. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a magyar lakta településeket a román törvényeknek keretein belül és természetesen ezen törvények betartásával magyar nyelven is tájékoztassák a lakosokat. A másik nagyon fontos dolog amit egy Erdélyben élő magyarnak kellene tennie az az, hogy nemzetének hagyományait, kultúráját, nyelvét, szüntelen védje, segítse, továbbítsa és aki teheti az mutassa is meg a nagyvilágnak.

Székelyföldön például ezt teszik egy 80 éves multal rendelkező hagyományörző találkózóval aminek a neve Ezer Székely Leány Napja és ami mára, valószínűleg már Európa legnagyobb népviseleti ünnepélye lett. A rendezők pár évvel ezelőtt még csak álmodni sem merték volna, hogy a székely ruhában öltözött lányok létszáma elérhetí majd újra az ezret. Mindamellett, hogy a népviselet évről évre egyre jobban háttérbe szorul (és ez nem csak Székelyföldön) mégis meglepően sokan viselték.