2012. szeptember 30., vasárnap

Szamosújvár


Avagy Armenopolis.

Amikor az ember élete során olyan dolgokba ütközik amiről keveset tud és utánakeres egy picikét a történelem fergeteges múltjában (főleg Erdélyben!) az adott helyről, személyről, történetről, visszamenve oda ahonnan gondolja, hogy kezdődőtt, rádöbben, hogy hát ez egy picit bonyolultabb mint ahogyan gondolta volna. Nem egyszer jártam már meg, hogy válaszok után kutatva (a Starcraft játékhoz hasonlóan az elején elsötétített térképen kezded, majd a játszma menete közben a sötét részek foszladoznak el és egyre nagyobb területek válnak láthatóvá), jöttem rá, hogy valójában milyen keveset is tudok az egészről, vagy csak egészen felületesen és csak olvasva tüntek el a sötét foltok.

Atlasz, Barokk szobrok a Karátsonyi ház kapuján

Ilyen például Szamosújvár is, addig amíg nem látod nem igazán érdekel majd miután megismered, lefotoztad, válaszokat akarsz azokról a dolgokról amik ismerősek valahogy de mégsem ugyanazok amikkel meg voltál szokva. Kolozs megyének ezt az egykori örmények uralta városát meglátogtava egy teljesen másfajta kultúrába csöppensz ami az architekturát meg a renaissance-városi urbanizmust illeti. Az erdélyi örmény kultúra lépten nyomon jelen van a város utcáin, főképp a központban, az érdekes egyenes utcákon ami állítolag Európa első olyan középkori városa volt ahol gyakorlatilag az épületek megépítése kizárólag a város tervrajzainak elkészítése után kezdődtek el.

Szamosújvár

E tervek papírra vetése után  olyan szép házak, templomok, párhuzamos utcák épültek, hogy sok sok évtízeden keresztül Erdélynek az egyik legszebb barokk  városa volt. Az utcákon sétálva ma is jól láthatóak és már messziről telibe találja az ember figyelmét a sok 1700-as években felépített reneszánsz utáni barokk stílusú házak.  Már több ízben is próbáltam Erdélynek és ennek az egész csodaszép régiónak a szépségeit, látványosságait, nevezetességeit, településeit körvonalasabban kiemelni és megszerettetni mindazokkal akik nem itt élnek vagy esetleg azokkal akik itt éltek és vissza (haza) szoktak jönni de még nem látogatták meg ezeket a helyeket vagy az egyszerű turistának bemutatni azt, hogy érdemes egy picikét jobban szemügyre venni Erdélyt.

Zsinagoga - Szamosújvár (tatarozásra várva)

Igaz az is tapasztalható sajnos, hogy ahol már kis közösségek vannak, ott az újítások, restaurálások (és nem csak) már sokkal nehezebben működnek. Mint ahogyan tapasztaltam Szamosújváron példa van erre, ugyanis a zsinagoga vagy az egykori ferencrendi templom nagyon időmúlt utca felöli homlokzata egy aktfestményhez hasonlítható össze ahol a testrészeket már csak alig borítja selyem és a női mesztelen formák felbukkannak, úgy bukkan fel itt is az öreg valokat alól a szűz tégladarabok amik nem is kevesek.  


Szamosújvár- Plébánia templom az egykori ferences templom  (majdnem "levetkőzve" a vakolattól).
Furcsálom ugyan azt s, hogy sajnos kevés információ és még annál kevesebb kép van az internetten erről a magyar templomról aminek nagyon kéne már egy pár ruhadarab”, ha nem is az idén de 2013-ban szerintem igen nagy szükség lenne a tatarózásra!!! Hátha valaki aki reál segítséget tud majd nyújtani olvassa ezeket a sorokat és látja e képeket! 


Szamosújvár -Római  Katolikus templom repedezett falai

Ami a házak stílusát illeti, varázslatosak, az örmények által felépített városban az utazó, látogató több mindent is megtekinthet. Megemlíteném elsőként a Karátsonyi Kristófot aki Mária Therézia királynétól  1749 nyarán  nemességet kapot és akinek háza (jelenleg múzeum) meg oszlopos kapuja a két Atlaszt ábrázoló barokk szobrokkal még a mai napig is fent áll és kápráztatja a szemet.

Az örmény barokk kapu (Karátsonyi ház) Szamosújvár

A ház falain nyoma sincs plaketnek ami esetleg útba irányítaná a múzeum látogatóit e gróf által építtetett műemlékről és oszlopos szobrairól. Itt Szamosujváron van az örmény püspökség székhelye is és emelet van még egy pár érdekes templom meg dolog amiről a következő részben olvashattok...

Folytatódik ...

2012. augusztus 8., szerda

Erdélyi magyar néprajzi hagyományok 3/5




Régi magyar nótának  egyik sora lett kiválasztva alcimként, de ez nem azt jelenti, hogy a válság és nincstelenség (ami par exellance” az ország nagy részére jellemző) lesz e beírás prímása. Rég nem íram,  már hiányzott és mivelhogy ma kreatív kedvemben vagyok úgy gondoltam, hogy ideje a magyarság  hagyományait (szüntelen) folytatni és sorozatunk harmadik részével bővíteni internetes naplónkat, elvégre több évtízedig Erdély fölött borus volt az ég (szerencsénkre  mára már kezd kiderülni).

Szék - református templom káprázatos beltere.


Igaz, látván a mai politikai helyzetet Romániában (ami a jelenlegi két államelnökkel egy totál káosz!!) a kissebbségben élő nemzetiségeket nézve még nagyon sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy megváltozzon a gondolkodási mód és végre derüs, szép tiszta kék legyen az ég fölöttünk is, erdélyi magyarok fölött.

De inkább térjek az erdélyi hagyományok kerékvágásába... 
A Mezőség a múltban híres kastélyairól, nemesi kúriáiról, arisztokrata grófjairól volt nagyon ismert, mára már ezek a dolgok (sajnos) a múltba vesztek és inkább azok a települések kerültek előtérbe ahol az erdélyi magyar hagyományok és szokások megmaradtak. Szék község egy ilyen települése a mezőségnek, ahol a szalmakalap vagy az egyedi ing meg a kék posztóból készült lájbi (mellény) mindig előkerül, ugyanabban az időben az igen látványos piros/fekete/fehér női népviselettel. 

Széki férfiak ünneplő népviseletben    (és a tévesztethetetlen széki szalmakalap).


A modern kór, az evolúció  ide is betette a lábát és mára, 2012-re immár nagyon kevés olyan személy maradt a faluban aki hétköznapokon is viseli a hagyományos népviseletet. Sajnálatosan már csak egy egy nagyobb ünnepen (pl: komfirmáció) vagy fontosabb rendezvényen (pl: falunap) alkalmával öltöznek be az emberek ünneplő gúnyába.

Inkább már kvázi olyan idősebb személyek viselik a népviseletet akik az életük alatt sok mindenen mentek keresztül, akik sok mindent láttak és akiknek még mindig  igen fontos a hagyományőrzés!  A fiatalok viszont már egyre ritkábban öltöznek ünneplő ruhába, de ennek ellenére remélhetőleg ez az evolúció amiről beszélek az elkövetkezendő években/évtízedekben nem fog pusztítani ezen téren. Bizakodunk, hogy 50 év mulva is ugyanolyan jelen lesz a népviselet Erdélyben mint eddig, úgy itt a magyar örökség díjjal kitüntetett mezőségi községben Széken (Erdély) is,  illetve Erdély más magyarlakta részén is.



Széki verandás (tornácos) vályogház.


A Szék lakosainak nemcsak a viseletük egyedi, azoknak akik esetleg nem tudják megemlíteném, hogy látogatásra méltó a község freskó töredékekkel díszített középkori református temploma, a temetője, a Mária Terézia korabeli katolikus temploma, a tájháza, stb. ...  Ezek mellett nyilvánvaló, hogy a zenéjük meg a kiváló tánc stílusuk, ami magába foglalja többek között például a „körverbunk”-t  vagy a „széki magyar” (négyes)-t és nem csak, a mezőség koronázatlan királya. 

Fontosnak tartom itt megemlíteni a természet kedvelőinek a község határában levő természet védett területet is (megye szinten 140 ha, ország szinten 26 ha védett) ami többek közt magába foglalja a Széki tavat is (hivatalosan Csukás-tó) ahol nagyon sok madárfaj talált otthont magának. Nagyon fontos a nádas és a szélles levelű gyékény (Typha latifolia) jelenléte, mert az ország legmélyebb édesvizű tavának a maga 10 méter mélységével egy nagyon érdekes természeti jelensége van: A tó felszínén a Duna-deltához hasonlóan úszó nád keletkezik ami még festőibbé teszi az amúgy is nagyon szép környezetet amely ornitológiai szempontból nagyon fontos védett zóna már 1994 illetve 2000-óta.



A Széki-tó és a nádas természet védett terület.


A vadászat egész évben tilos, viszont a sporthorgászat megengedett. Sokan azt tartják, hogy nagyon szép csuka (Esox lucius) példányok élik gondtalan életüket itt. A változatos madárvilág közül nagyon sok a vonuló faj, de vannak köztük igen ritka fajok is. Megemlítenék egy párat: Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), Szürke gém (Ardea Cinerea), Kis vöcsök (Tachybaptus ruficolis), Bölömbika (Botaurus stallaris), Barna rétihéja (Circus aeruginosus) és még más száz valamennyi faj. 

Hát igen egy szónak száz a vége és a vége az, hogy Szék összességében egy egyedi, hagyományokat őrző és folyton tápláló település  Erdélyben ami előtt emelem kalapomat! Példaképpen itt van egy mezőségi nótának a dalszövege amely szerintem egy igen szép népdal (majdnem oly annyira mind a széki menyecskék)!  

Én az éjjel nem aludtam egy órát

Én az éjjel nem aludtam egy órát
Hallgattam a régi babám panaszát.
Éjfél után sejehaj kezdtem elszenderedni,
Jaj de bajos ki egymást nem szereti.

Éjfél után sejehaj kezdtem elszenderedni,
Jaj de bajos ki egymást nem szereti.

Úgy meguntam ezt a legényt szeretni.
De még jobban a gyűrűjét viselni.
Csütörtökön sejehaj megmondom az anyjának,
Köszönöm a jóságát a fiának.

Csütörtökön sejehaj megmondom az anyjának,
Köszönöm a jóságát a fiának.

Verje meg az Isten a te anyádat.
Mért csinálta bolonduljak utánad.
Zúgjál erdő sejehaj, csendülj mező, falevél
Szeress babám kit idáig szerettél.

Zúgjál erdő sejehaj, csendülj mező, falevél
Szeress babám kit idáig szerettél.


Széki nők ünneplő népviseletben.

Ha érdekesnek találtad e részt és esetleg kedved tartja, akkor szívesen visszavárlak az ArtDelineo blogra ahol a következő részben, (a negyedik) Kalotaszeg egyik jellegzetes falujába, Magyarvistára fogok minden a kedves olvasót lóháton elkísérni. Arra a Kalotaszegre amit …

 … Kós Károly így mutat be:

… “Kalotaszeg, Kolozsvár tövében az egykori Erdély nyugati szögletében a havasok alatt egy parányi hegyes-völgyes foltja a világnak, melyben két–három tucat kicsiny faluban egy maréknyi ember éli a maga nem könnyű életét ezer éve talán már. Ez a nép nem más mint a varju nemzetség népe!” ...


A híres Széki gyolcsing.


Az elején amikor az első sorok megiródtak akkor úgy gondoltam, hogy öt rész elegendő lesz, hogy bemutassam Erdély magyar néprajzát, de ez messzemenőleg sem elegendő és már most tudom, hogy ötnél sokkal több rész lesz. Magyarvista útán feldíszített szekereken Györgyfalvára megyünk majd megismerkedni a legényessel és a györgyfalvi népviselettel. 

Befejezésül egy részlet egy másik nagyon szép nótából:

...   Sárga virág ha leszakítnálak
Mit mondanál babám ha elhagynálak
Azt mondanám verjen meg a Teremtő
Sosem voltál igaz szívű szerető.

         Azt mondanám verjen meg a meg a Teremtő
         Sosem voltál igaz szívű szerető.

Nincsen kedvem mert a fecske elvitte
Erdély ország közepébe letette
Fecske madár hozd vissza a kedvemet
Kedvem után a régi szeretőmet.  

         Fecske madár hozd vissza a kedvemet 
         Kedvem után a régi szeretőmet   ...

                                                   Nincsen rózsa  (részlet).



Folytatódik ...

2012. augusztus 2., csütörtök

Áprily Lajos – Vízimalom



Térkép, iránytű, ócskaság
S turista-fénykép, egy halom,
Közülük egy szívembe vág:
Vízimalom, vízimalom.

Szabad fiúk, szabad habon,
Szabadvadász víg cimborák,
Három diák a csolnakon
És messze, messze iskolák.

Napfény, álmos messzeség,
Hullámtalan olomfolyó,
Fejük felett tüzes nap ég:
Aranygolyó, aranygolyó.

A vizsla felfigyelve ül,
A lavegőben páraszag-
S engem vízen körös-körül
Élet kacag, élet kacag.

... Hol vannak most a boldogok?
Elesett néma cimborák.
Az Ares – szekér robog tovább,
Aranygolyó tovább lobog,
Vízimalom csobog tovább.

2012. július 4., szerda

Aranyosfői jégbarlang



Panoráma Alsóaklos hegyeire

Móc múzeum és egyben a helybéli turisztikai központ

Bent a múzeumban

A zsomboly

A Nagyterem

Stalagmitok a jégbarlang Temlom termében

A Katedrális fele vezető út

Stalaktitok és Stalagmitok 

A jégbarlang portálja (bejárata) 17m magas és 27m széles

Az  ArtDelineo blogon több Erdélyi látványosságról  és nagyon sok túraleirásról olvashatsz.





2012. július 1., vasárnap

A vak vihar, menykőveket szórt ballisztáival.


Áprily Lajos  szép versének (A völgybe vissza) sorai igen jól beillenek beírásom főcímének. A tavaly már szó volt a nyári viharról, villámról és ezek veszélyeiről. Igaz kiránduló természetjáró és túrázó szemszögéből nézve. Nyilvánvaló, hogy kint, nyílt téren nagyon veszélyesek lehetnek ezek a légköri kisülések, de viszont a mostani témám a villámvadászatról szól, pontosabban a villám fotózásáról!



Ugyanis június elején lehetőségem adódott effektíve villámvadászattal foglalkozni, mivelhogy olyan légköri körülmények voltak, hogy nagyon sokat villámlott és ezeket próbáltam megörökíteni, ami  sok esetben sikerült is. Bevallom egy egy nagyobb villámlásnál igen meg voltam ijedve főleg amikor a sötét eget egy egy fantasztikus villám nappallá tette.



Azokban a pillanatokban amikor fényképezel nem is látod igazán, hogy mennyie jól sikerült a megfelelő pillanatot megörökíteni, de a képek letöltése után amikor elemezni tudod a lencsevégre vett képkockát a monitor képernyője előtt dobbensz rá, hogy mekkora ereje is van a villámnak.



A hangot amít a villámlás pillanatában hallasz nehezen magyarázhatom meg, papírra sem tudom vetni milyen érzés ezt hallani, félelmetes hasító hang amit jóval késöbb dörgés is követ, olykor nagyon erős dörgés. Ezeken a képeken jól látható, hogy valójában a villámok minden esetben eltérőek egymástól, úgy erőben, fény erősségben, kisülésben, terjedelemben, kárt tevésben,  stb.



“ Felhő-toronyból tompa kürt rivall: portyázni készül a szabad vihar.” mondja a vers és nagy örömömre ennek a portyázó szabad vihanak villámait fényképezve egy nagyon szép képet is készíthettem  igen megfelelő pillanatban, ugyanis az est egyik legnagyobb villámát örökítettem meg! Ha gondolod és kedved tartja oldalunkon még olvashatsz más villámmal kapcsolatos beírásról is, pédául a nyári viharról és ennek romboló erejéről, meg természetesen a villám elleni védekezésről.


További felhőtlen szép napot!

Áprily Lajos - A völgybe vissza


Felhő-toronyból tompa kürt rivall:
portyázni készül a szabad vihar.

A felleghídja lebocsátva már,
kibomlott hajjal száll a szélfutár.

Parancs szemén és lobbanó harang:
“ Mit ámélkodtok Felleg-vár alatt?

Urunk: a Zivatar üzen velem,
Azt üzeni: övé a végtelen.

Övé a hullám és övé a hal,
csúcsok felett övé a diadal.

Akit lesújt, az mind szén, elég-
A völgybe vissza, kandi csőcselék!

Féltünk. Futottunk. Fent a vak vihar
mennykővet szórt ballistával.

2012. június 3., vasárnap

Egy református család Csíksomlyón 1/2


Meglepődve tapasztaltam, hogy a pünkösdi búcsúra nagyon sokféle zarándok érkezett, sok román nyelven beszélő pellegrin, nagyon sok külföldi  és sok kiránduló vett részt Kissomlyó-hegy (szenthegy) és a Nagysomlyó - hegy  nyergében levő Hármashalom–oltárnál (amelynek híres tervezője ?!, ...  de erről egy külön beírás majd!)  megtartott, mondhatni már majdnem ökümenikus istentiszteletet. Mivelhogy ez a zarándoklat hihetetlen méretűre nőtte ki magát, (sokak szerint akár félmillió zarándok is részt vett az idén) emiatt sok politikus “nagyot akar harapni” és mindent kitalál annak érdekében, hogy a saját malmára is hajtsa a vizet. 


Salvator kápolna a Kissomlyó-hegy tetején 

A Csíksomlyói búcsút megelőző napokban hatalmas botrány alakult ki Nyirő József író hamvainak Erdélybe való hazahozatalával. A Román hatóságok az író hamvainak az országba való behozatalát és ennek nagyméretű szertartás keretében való eltemetését akadályozta meg antiszemita és állítólagos profassiszta múltja miat (ezt az Amerikai Zsidó Bizotság elnőke, Baker rabbi is megerősítette). Hogy hol az igazság az író hovatartozásáról, hát … ezt majd a következő periódus bebizonyítja.


Szent Antal kápolna fele vezető út

Ezt a kis kitérőt csak azért is tettem mert Dr. Jakubini György érsek úr,  Május 26. –án az ünnepi szentmisén, határozottan kijelentette hogy: “ Tiltakozom minden olyan kisérlet ellen ami politikai célraakarja kihasználni a mi vallásos búcsújárásunkat, vagy akármilyen nem vallásos céllal össze akarja kapcsolni”. 


Frankfurti zarándokok Csíksomlyón

Normális körülmények között semmi keresnivalója  nincs a politikának itt, az emberek és itt kivétel nélkül beleértek mindenkit aki a Kegytemplomhoz, a csodatevő Szűz Mária szobrához, a Kissomlyó hegyén található három kápolnáhóz vagy a hármashalom-oltárnál megrendezett ökumenikus istentiszteletre érkezik az könyörögni jön, valamit megköszönni vagy éppenséggel valamit kérni.


Panoráma a nyeregből Csíkszeredára