Kellemes Húsvéti Ünnepeket !

Sok kedves földit

"illatos" kölnit,

Sok tojást szineset

locsoló verseket.

Jó erős tormát

húsos nagy sonkát,

omlós kalácsot.

Tavaszi virágot,

ugráló nyulacskát,

Finom kis borocskát

Szép Húsvéti Ünnepet

Kivánunk mi Tinéktek!!!

Húsvét

Jézus jelenléte életünkben 2000 év után is nem csak a templom falain belül van, hanem a mindennapunkban is, benne van számtalan formában különféle országok kultúrájában, a zenében, a művészetben és még nagyon sok másban is. A művészetben Jézus életeből és életének jelenetéiből nagyon sok festő meritette témáját.  Például nagycsütörtököt amikór utolsó alkalommal volt együtt Jézus mind a tizenkét tanitványával, mesterfokon ábrázolja, a sokak szerint megtéveszthetetlen stilusával, Leonardo da Vinci az „Az utolsó vacsora”  cimű festményén, ami már 513 éve egy igazi mérföldkő a festőművészetben. Egy ilyen mestermű elkészitéséhez véleményem szerint (ha másképp gondolod ird meg nyugodtan az üzenőfalra a véleményed) sok vallásal kapcsolatos ismerete kellett lennie a mesternek . Jézus szenvedéseit más  igencsak  nagy emberek is megörökitették,  mint például Diego Velazqez aki  két külön évben is alkotott festményt Krisztusról a kereszten, vagy Rubens-nek a nagy alkotása  „A kereszt felállitása”cimű műve. Magyar festőket is foglalkoztatott megváltonk élete,  Munkácsy Mihály például három olyan „gigantikus” alkotást realizált, hogy az egész világ csodájára járt és jár, aminek  „Krisztus –Trilógia”  a neve .

Munkácsy Mihály-Krisztus Pilátus előtt

Munkácsy festménysorozata bibliai eseményekre alapozva Jézus életéből meriti témáit, és ezeket a témákat az egykori asztalos legényből vált festő  kronológiai sorrendben vetette vászonra.  Az első művét 1881-ben fejezte be és „Krisztus Pilátus előtt” cimet viseli , a második  az „Ecce Homo” (Ime  az Ember) 1896-ban és a harmadik festmény, a „Golgota”, 1884-ben készült. 

Munkácsi Mihály-Ecce Homo

Mint ahogyan az előző bejegyzésemben emlitettem, hogy mindenkinek illene tudni alapszinen is Jézusról, emiatt egy  általam nagyon kedvelt régi könyvből idéznék:

  “Jézus a zsidó Jesua (= üdv, üdvözitő) szóból  ered. A Krisztus görög szóból származik és annyi mint fölkent. Az ISTEN fia, ki Betlehemben, egy Dávid családjából származó szűztől, Máriától emberi természetet öltött magára Róma alapitása után 749-ben v. 750-ben. Názáretben nevelő atyjának, Józsefnek házában nevelkedett. Tiberius császár uralkodásának 15. évében, mikor Pontius Pilátus volt Judea helytartója, kb. harminc éves korában  Keresztelő Jánostól felvette a bűnbánat keresztségét, majd negyven napos pusztai magány után „ tenni és tanitani ” kezdett. Tanitása az Isten országáról szólt, melynek királya őmaga, az Isten egyszülött fia és az emberiség Megváltója, polgárai pedig mindazok, kik hisznek Jézusban és tanitást megtartják. A zsidóság vezető emberei téves messiási eszméktől elvakulva nem ismerték föl benne az emberiség Megváltóját s azon a cimen, hogy Istennek mondta magát, mint istenkáromlót halálra keresték. Mikor elérkezett az Istentől kijelölt időpont, Jézus ellenségei kereszthalálával (Kr. u. 30, ápr.7) megváltotta az emberiséget. Harmadnapon bekövetkezett föltámadása után többször megjelent apostolainak és követőinek, mignem a negyvenedik napon fölment a mennybe. Tiz nap mulva elküldte a Szentlelket, kinek erejében az apostolok megkezdték az evangélium hirdetését és az Egyház kiépitését. Jézus élettörténetét és tanitását főképen a négy evangélium adja elő.” (Máté, Márk, Lukács, és János).

Munkácsy Mihály- Golgota

Munkácsy Krisztus –Trilógiája tárlat április 30-ig Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában van kiállitva.

Nagypéntek

A kereszténység legfontosabb ünnepe van ezen a héten szerte a világon, a Húsvét ünnepe. Ma, nagypénteken van a hétnek a legszomorúbb napja, Jézus Krisztus halálának a napja. Ma feszitették keresztre a Golgotán. Keresztrefeszitésének napján és az ezt követőn még a harangok sem szólaltak  meg (csütörtök estétől szombat estig) és ez még a mai napig is igy van. Ebben a rohanó világban egyes emberek, többek között én is együtt a családommal  megünnepeljük Jézus Krisztus halálát és keresztrefeszitésének emlékét a Református vallás hitében. Fel szeretném hivni azoknak a figyelmet akik nem igazán hisznek a Biblia irásaiban és a vallásban, hogy nézzenek lelkükbe, gondolkodjanak el afelől, hogy ha nem hisznek Istenben miért is ünnepelik a Húsvétot, vagy a Karácsonyt, ünnepek  amelyek  gyakorlatilag és kizárólag csak a vallásról szólnak?!  A vallás csak megnyugvást és reményt ad lelkünknek! Véleményem szerint minden ember ezen a földön kötelezően kéne tudja,  már csak az általános műveltség szempontjából is, hogy tulajdonképpen ki is volt Jézus Krisztus és milyen áldozatot hozott értünk!

Folytatása itt.