…avagy: …egy személyes tapasztalat az Arany János
emlékmúzeumban.
A nap felkelőben vetítette
vissza sárgás fénysugarait a csonka torony oldaláról amikor odaértem. Az udvaron
kiváncsian figyelek egy falra szerelt Bocskai emlékplakettet amit hirtelen nem
tudtam hova tenni. Bevallom, csak hazatérésem után tájékozodtam afelől, hogy
tulajdonképpen mit is jelentett Bocskai István ennek a városkának. Bocskai fejedelem,
uralkodása alatt építtetett torony, az újkorban védelemre szolgált amit késöbb az
idő, de legfőképp a testvéri szeretet átváltoztatott Arany János múzeummá.
A bejárat fölött egy
emberi testet ábrázoló szobor már távolról követelte a tiszteletadást.
Közeledve tapasztaltam, hogy a szobor Arany Jánost ábrázolja élethű nagyságban (vagy talán ennél is nagyobban).
Alatta egy felirat: „Zárt sisakon s
pajzson kézbe' kivont kardu Nagyfalusi Arany, Szalontai Hajdu.” (Toldi szerelme XII. ének 112
vers.)
Az úgynevezett „csonka torony” földszintjén Nagyszalonta városának múltjából tekinthetünk meg
tárgyakat, fegyvereket, olvashatunk (igaz nem túl gazdag) történelméről és
csodálhatjuk Éder Gyula festőművész nagyon szép Bocskai Istvánt ábrázoló
festményét.
A torony másik három
szintje kizárólag Arany János életéről, munkásságáról és koráról szól. TOLDI ,,megszületése”
után Arany János mondhatni, hogy újjászületett, hiszen ez után vált igazán ismertté. Ezáltal Petőfi Sándor is felfigyelt rá és dicsérete mellett barátságát is felajánlotta. Első levelében amit Aranynak írt, gondolatait versformában foglalta össze amiben nem is tagadta, hogy valójában milyen szépet is olvasott:
,, TOLDI írójához elküldöm lelkemet.
,, TOLDI írójához elküldöm lelkemet.
Petőfi Sándor és Arany János. |
Az első emeletre érve tapasztalom meg többek között azt is, hogy egy nagyon szép szobor dísziti a múzeum termét, amely Szervátiusz Jenő szobrász alkotása 1957-ből. A szobor neve: Toldi. Egy másik falon pedig úgyszintén Toldi Miklost ábrázoló fekete agyagból készült szobor, miközben a Pest utcáin elszabadult Bikával küzd meg. A bikát, amely úgy jött mint a „zugó szélvész”, szarvon fogott az utcaközépen.
A második emelet
legfőképpen Petőfi Sándorral való barátságát idézi elő. Részletesen mindent
felsorolni sem e szintről, sem magáról a múzeumról azért is nem fogok, mert
szeretném hogy plusz okod legyen a csonka tornyot meglátogatni és részesülj
temagad is személyes meglepetésekben, élményekben.
A földszinthez hasonlóan, itt
is egy nagy méretű Éder Gyula festmény kápráztatja a vendégeket amely a költőt ábrázolja
(Arany János-portré). Petőfi Sándor és Arany János fehér szobrait pedig a
piros/fehér/zöld szinű díszszalagok sokadalma borítja, tükrözvén azt, hogy a
magyar irodalom nekik köszönhetően más lett. Érdekes, hogy e szalagok valamiféle
láthatatlan erőt adnak és segítik a fényképészt öszpontosítani arra, hogy életre
szoló fotókat készíthessen!
A költő dolgozószobája is
megtekinthető, Budapestről lett áthozva a bútorzat a nagyszalontai múzeumba. Az
utolsó emeleten könyvek, rajzok, grafikák, plakátok, mellszobrok tekinhetők
meg. Mivelhogy fiatalkoromban az irodalmi jellegű témák helyett igazán más
jellegű elfoglaltságok érdekeltek, ezért is tartom fontosnak, hogy most
tinédzser korom jó pár évtized
távlatában, érettebb fejjel észrevehessem és felfoghassam e nagyon fontos
dolgokat a magyarság történelméből.
Hogy „A kapcsos könyv” volt az amelyben Arany útolsó verseit írta, hogy Petőfi Sándor halála után, felesége Szendrey Júlia és fia tiz hónapig lakott Arany és felesége Ercsey Juliannánál, annak reményében, hogy eltünt férje, Petőfi Sándor előkerül valahol Erdélyben. Hogy dicső neve olyan okiratokon maradt fent mint az az oklevél amit a Magyar Tudományos Akadémiatól kapott amikor akadémiai taggá választották, vagy hogy a Kisfaludy társaság igazgatója lett, hogy a torony bejárata fölötti szobor Stróbl Alajos mestermunkája (Stróbl Alajosról hamarosan egy újjabb bejegyzés az ArtDelineo oldalán!), és még sorolhatnám…
Amit viszont még nem derítettem ki igazán, az
az hogy tamburája vagy gitárja volt e a költőnek? De mielőbb tisztázom ezt a
kérdést is.
Mindazok számára akiknek
dolga van Nagyszalontán, vagy netán csak átutazóban tartózkodnak ebben a városkában azoknak
melegen ajánlom a múzeum látógatását. Szakítsanak idejükből mert olyan dolgokat
tudnak meg történelmünkről, anyanyelvünkről, nemzeti hőseinkről amelyek már
több mint másfél évszázada a magyar kultúra részeivé lettek de mégsem ismerik
sokan!
Arany János emlékmúzeum. |
Jókai Mór soraival zárnám élménybeszámolómat, aki eképpen írt Arany Jánosról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése