Magyar néprajzi hagyományok 4/5.

avagy : ”Istennel győzedelmet nyerünk.”

Konkrétan ha jól emlékszem egy évnél is több amióta nem írtam az erdélyi magyarság hagyományairól, kultúrájáról, népi szokásairól, népviseletéről. Hát újra itt az ideje! Ígyhát sorozatom következő állomása nem más, mint ahogyan az előző részben is említettem:

Magyarvista

A falu központjában (a Kalota téren) az 1914-1918-as években dúló csatákban elhunyt hazafiak emlékét, valamint az 1941-45 között elhunyt hősök emlékét és neveit őrzi az az emlékmű amelyen többek között a következő bibliai idézetek is olvashatóak: ...”Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért”… (Ján. Ev. XV.13),  illetve: “Istennel győzedelmet nyerünk”…  (Zsolt. 60.14).

Magyarvistai falunapok - Lóháton az utókor

Református hitet uraló falu, Kalotaszeg tájegység egyik legnagyobb gyöngyszeme, elsősorban a XIII. században épített temploma miatt, másodsorban országunk határait  jóval túlszárnyaló népviseletéről, valamint készítőiről és nem utolsó sorban kövéről meg kőfaragó mestereiről.

A magyarság legcifrább viselete, a Magyarvistai népviselet.

Kolozsvártól 20 km-re fekvő falucskában a református egyház pár éve kapta vissza azt a Kós Károly tervezett és a Román Kommunista rendszer által elkobozott épületet, amely anno, kultúrotthonként funkciónált és amely az visszaadás évében (2005-ben) annyira lerombolt állapotban volt, hogy az összeomlás fenyegette.

Felházi Klára lelkész - A Magyarvistrai falunapok főszervezője

Az egyház előljáróinak döntései alapján az épületet felújjítják és egy igen színvonalas Kúlturális Központot hoznak létre amely “KALOTAVÁR” név allatt fog működni. Korábbi blogbejegyzéseimben a Magyar néprajzi hagyományok témával kapcsolatosan inkább a népviseletre koncentráltam. Itt viszont, ezt nem tehetem, oka egyszerűen csak annyi, hogy: a helybeli papné (Felházi Klára lelkész) szavaival éljek ...“Ennek a templomnak minden porcikája műemlék”…

Magyarvistai református templom - szószék

Valóban aki Magyarvistára látogat és lehetősége van a templomban, szeretetre méltó gyülekezet között imádkozi, majd szemügyre venni mindent, ami a középkórból fenn maradt vagy újkori részletet, híres mesterek munkáit/műveit, különféle egyházi tárgyat, freskót, varrottast, faragást, fakazettás rajzokat és végül gondtalanul fényképezhet is (köszönet Klárának és édesanyjának) azok nagyon boldogan és egyben lángoló szívvel, nagy örömmel, igen  büszkén távoznak.

Izig -vérig műemlék - Magyarvistai református templom

Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor közös alkotása -Kopjafás motívumokkal diszített csillár.

Büszkén, elsősorban mert egy olyan régi magyar templom padjai között sétálhattak amelyben Mátyás Királyon kívül számos Erdélyi fejedelem, több híres püspök, rahedli gróf, író és építész is imádkozott és amelyben annyi magyarságtörténelem van felhalmozódva, hogy tucatnyi könyv elolvasása után sem lehet a végére járni. 

Magyarvistai népviselet -Gyöngyös váll

Olyan régi templom amelyet valószínűleg 1241-42 ben a tatárhordák kifosztottak majd leromboltak. (ezeket a feltételezéseket alátámasztják azok a régészeti ásatások is amelyeket 2013 novemberében végzett Csók Zsolt régész és csapata, amelyben Árpád-kori szentélyt és több sírt is feltártak).

Magyarvistai régi sirkövek

Olyan régi templom, amely az inkvizíció alatt épült újra a régi Szent Istán korabeli templom alapjaira és amelynek meszelt falai évszázadokon át feltáratlan, felbecsülhetetlen középkori reneszánsz freskókat rejtettek: „Menekülés Egyiptomba”, „Szent Miklós lecsendesíti a tengert”, „Krisztus ostorozása”, „Jézus megkeresztelése”, „Az utolsó vacsora”, „Kálvária”, „a Betleheni gyermekgyilkosság”  stb.

Középkori reneszánsz freskók - a magyarvistai ref. templomban

A legénykarzat alsó kazettáinak diszítése - Gyalui Aszatalos János műve.

Olyan templom amelyben a barokk stílusra alapuló kanonoki (lelkészi) szék az úgynevezett: Mózes szék Kalotaszeg tájegység mindhárom régiójának (Felszeg, Alszeg, Nádasmente) páratlan égköve. Olyan régi templom amelynek bejárata, szőlőmotívumokkal ékesített kőkapufélfája a XIII. századból  maradt fenn eredeti formában és amely ízig-vérig sugallja magából a magyarság ezeréves múltját.

Ülming Lörinc kolozsvári szász mester által készített fakazettás mennyezet.

Felbecsülhetetlen  freskók Magyarvistán

Olyan régi templom amely ”nem visel kalapot„ hiszen nincs tornya. De viszont többszázéves faszerkezetű haranglába két olyan rézharangot őriz, amelyekhez feljutni (úgy tartja a fáma, hogy a régi harangot Mátyás Király 1487-ben, míg a másikat, a nagyobbikat, Geréb László püspök adományozta a Vistaiaknak 1784-ben) nem felvonón, hanem sokfokú bükkfalétrán lehetséges … és még sorolhatnám!

A harangláb két rézharangja (Mátyás király és Geréb László püspök adománya).

Hát igen, egynéhány ok ahhoz, hogy miért is látogasd meg Magyarvistát!! (és ez nem minden, hiszen a “cifra népviseletről„ még csak szó sem esett)!

Magyarvistai lányok

Hé ti, ott a Dunaparton, Tiszaparton, magyarok az Olt és Küküllő parton! Vagy ti, ott a Maros, Szamos meg Aranyos parton, és ti, ott a Jára vagy Kalota parton figyeljetek ma egy picit erre a népre, a Nádas partján fekvő: Magyarvista népére!

Magyarvisati falunapok

Ennek a népnek van még egy másik nagy kuriozuma is, a jellegzetes, dús gyöngyhímzéssel, rakott szoknyával, pazar pántlikákkal díszített színpompás öltözete, amelyet a gyönyörű párta meg a ráncba szedett piros csizma tesz igazából egy teljes egésszé. A magyarvistai népviselet téveszthetelen, nagymúltu és egyben szigorú hagyományőrzésnek volt és van kitéve még a mai napig is. Hagyományai közé tartózik a  minden évben megrendezésre kerülő falunapok is. Ezen a napon itt minden egyes ember ünnepel.

Katonai emlékmű a Kalota téren

Magyarvistai falunapok -koszoruzás

Az eseményre érkezett vendégek bizonyára nem bánják meg, hogy ide látogattak és boldogan, lángoló szívvel,  a bokrétás kalap és a “Mundruc” (Mátyás István táncművész) féle legényes káprázatában életre szóló élménnyel távoznak.

Magyarvistai lányok a "cifra" népviseletben

A Magyarvistai bokrétás kalap

Az ArtDelineo oldalán a következő rész egy olyan tájegységről fog szólani, ahol a magyarság egyik legszebb ingét készítik, település amelynek neve nem más mint Györgyfalva.

A Magyar néprajzi hagyományok 3/5-őt ezen a linken tekintheted meg ahol a Mezőségi Szék(iek)ről olvashatsz.

A Magyar néprajzi hagyományok 2/5-őt ide kattintva érheted el.

Sorozatom ötödik részét, ahol a Györgyfalvi népviselet és néptánc van bemutatva ide kattintva olvashatód el.