... avagy a Házsongárdi temető 429 éve III. része. (akácfehér himzéssel meg skófiumból font csattokkal!)
És mégis ... a harmadik és egyben az
utolsó részben a három napos szeminárium utolsó napjának beszámolójáról fog
szólni.
Május 17.-én Vasárnap, az eső ellenére
sem nőtt meg az érdeklödők száma. A napot az Európa Kiemelkedő Temetőinek
Egyesületének (ASCE) alelnőke-Mellisa La Maida nyította meg aki Olaszország
egyik legszebb történelmi temetőjét mutatta be éspeddig a Certosa di Bologna –temetőt.
A Falusi
temetők a Bánáti kultúrtájban (román neve: Cimitirul rural în peisajul
cultural al Banatului) esettanulmány is amit Raluca Rusu és Nicoleta Mușat
mutatott be hűen tükrözi, hogy megvalósítható lehetne Kolozsváron is egy ehhez
hasonló alapokra épített és aprolékosan kidolgozott terv.
The rural cemetery in the cultural landscape of Banat-case studies presented by Raluca Rusu and Nicoleta Mușat |
Hát ennyi történt kicsit
körvonalasabban kolozsváron az első alkalommal megrendezett szemináriumon amelyenek
alapjában véve, fő célpontja a Házsongárdi temető volt. Teljes neve peddig: „A mulandóság emlékkövei a történeti temetők
örökségi értékeinek megőrzése - A Házsongádi temető 429 éve” volt.
A Kolozsvári sajtót böngészve és különféle
cikkeket olvasva látom, hogy még mindig rengetegen vannak rosszindulattal
töltve. Elképesztő, hogy miket írnak a Házsongárdban nyugvó magyarokról, vagy
Gergely Erzsébet tevékenységéről, de ezzek ellenére erősnek kell lenni és
bármilyen eszközzel meg kell védni azt a panteont amit már régóta „szabadtéri
muzeúmnak” neveznek.
Mikó-Rhédey mausoleum in Házsongárd cemetery -one of te most valuable mausoleum in Transylvania (Neo-Gothic architecture) |
Nem tudom mit is szolnának a románok, például
ha a franciaországi Pére-Lachaise temetőben, (ami egyébként a világ leghíresebb
temetője) a franciák megrongálnák a nagy zeneszerző - zseni George Enescu sírját?! Senki sem szeretné, ezért is szépen
kérek mindenkit, hagyák öseinket pihenni, hadd nyugodjanak békében „mert előre csak a jó visz, a gonosz vissza
vet.” !
Visszatérve egy picit a temetőben található
műemlékekhez, melegen ajánlom mindazok számára akiknek velem ellentétben nincsenek
szeretteik/rokonaik a Házsongárdi temetőben, hogy annak ellenére is látogassák meg ezt, tegyenek
egy sétát benne és mondjanak egy szép imát!
Mindazoknak peddig akiknek a jövőben lehetőség
adódik dr. Gaal György vezetésével a temető tört köveit és porladó keresztjeit meglátogatni
semmi esetre sem hagyják ki ezt sem merthogy egy élmény egy ilyen bölcs személyt
halgatni!!!
Sokszor vannak könyen kigondolt sorok de
néha előtörnek sulyal biró gondolatok, amelyek papirravetéskor ólomnehéz
tintasorokat alkótnak, főleg miután újra meg újra elolvasol egy-egy versszakaszt
mint páldául a bejegyzést záró vers is amitől pillangóként angyali szárnyakkal
repdesel a magyarságtörténelem lukulluszi multjában és piocaként szívsz magadba
mindent. Aztán meg mikor ignotusok szemszögéből olvasod a banga kritikát vagy
amikor látod, hogy ujra meg ujra meggyalázzák őseid sírjait lidérccé szertnél
változni, hogy elkergethess onnan minden egyes gyalázót.
Egy néhány fontos infó a Házsongárdi
temetőről: ezen a linken letölthető a temető szabályzata, itt peddig bárki megnézheti azt a közlönyt (MO nr 228/2012) amelyben fel vannak tüntetve a védett műemlékek.
A
Házsongárdi temetőben örökálmát alvó egyik leghíresebb alakjának versrészletével
zárnám beszámolómat.
...„Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra - holnap.
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután.
Vagy ha nem akkor – hát majd azután.
És ha azután sem – talán egy év mulva.
S ha még akkor sem – hát ezer év mulva.
Viszontlátásra a földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
Vagy a tejút valamely csillagán –
„Vidám viszontlátásra” mégis, mégis! ”
(Reményik Sándor – Viszontlátásra) 1930 febr. 28 - részlet
Vége.
Viszontlátásra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése