Testvér, csak lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.
Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél sem meg,
ma lelkem olyan mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg.
Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmoniája
ott megint a
lelkünkbe talál.
Gyere velem…
csak szótlanul, cask
csendesen,
csak csendesen…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése