2014. szeptember 30., kedd

Györgyfalva - II

avagy ...  erdélyi magyar néprajzi hagyományok 5/2

Az első rész végén említettem Györgyfalva zászlaját. Ezt azért is szeretném picit jobban hangsulyozni és kiemelni, merthogy külsős ként (sokak számára idegen) javaslatot szeretnék tenni a györgyfalvi református lelkésznek.

Antal Csaba, a falu református lelkésze

Véleményem szerint a jelenlegi lelkész, Antal Csaba engedélyével gond nélkül egy újjabb gömbkővet helyezhetnének a Gy0rgyfalviak a református templom északi oldalán található (2001-ben készült) „Milleniumi emlékmű” további tíz kiemelt fontosságú történelmi pillanatok évszámait jelző gömbkövek mellé.  

Antal József nyugdíjas lelkész beszéde a II. Györgyfalvi falunapokon.

A gömbkő a: 2014-es évszámmal  a falu zászlajának elkészítésére és a Július 25.-ei bemutatására lenne hivatott emlékezni. Meggyöződésem szerint ez egy kiemelkedő és egyben megismételhetetlen momentum a falu történelmében!


Györgyfalva zászlajának bemutatása 2014-ben

A továbbiakban peddig, egy olyan eseményt szeretnék részletezni amely már a negyedik éve igen jól bevált és kivállóan működik. Egy rendezvénysorozatról van szó amely három napot foglal magában (péntektől-vasárnapig) és a „Györgyfalvi falunapok” megnevezés alatt zajlik.

Györgyfalvi falunapok

Nyugodttan mondhatjuk, hogy a rendezők/megálmodók ezzel hagyományt teremtettek. Ennek a rendezvénysorozatnak adtta több színes programja növeli a falu színvonalát, egy egész évi munka útáni kikapcsolódást nyújt a falu lakosainak, közösségápolást teremt, építő jellegű, és emellett a szellemi és kultúrális tevékenységeket magába foglaló programoknak köszönhetően csalogatják az egyre növekvő létszámú kiváncsi turisákat is.  

A Györgyfalvi falunapok Stábja: Antal Csaba lelkész és Fábián László plébános társaságában 2014-ben.   (köszönet nekik)

Kihagyhatatlan megemlíteni az egyházak (református és katolikus) előljáróinak is a segítségét, hiszen igen fontos láncszemek a Falunapok (és nem csak)  gondmentes lezajlásában. Az első napra (a péntekre) öspontosítanák és dióhéjban összegezném ennek a napnak a varázsát. 


Lovas - zenés díszfelvonulás 2013-ban


Lovas - zenés díszfelvonulás 2014-ben

A Györgyfalvi falunapok, szerkezetének felépitése úgy lett kidolgozva, hogy az első napon a néphagyomány mellett a néptánc uralkodjon a falu felett. Délután tizenhat órai kezdettel lovas-zenés díszfelvonulással kezdődik. Ekkor a lakosság nagy része (a töbsség fiatalokból áll) egybe gyűl a falu bejáratához ahonnan a csodaszép györgyfalvi népviseletében végigvonul a falun.


IV. Falunapok a Tokos zenekar kiséretében


A díszfelvonulás alatt szebbnél szebb népdalok hangzanak el, evvel is jelezve minden lakónak, hogy többnapos mulatság, illetve hogy egy igazi nagy vigadalom veszi kezdetét! Érdekessége ennek a menetnek, hogy az idősebb falubeliek nagy érdeklődéssel követik házuk kapujából a felvonuló sereget.

Kalácsosztás  (2012-ben).

Süteményosztás (2013-ban).

A szervezők közül egy páran süteményt osztogatnak (vegyesen: lányok is meg a fiatalabb asszonyok is) míg mások az éneklés közben csujogtatnak (egy szép példa erre: „Jaj, de szépen néznek minket, áldja meg az Isten őket!”) Ez a kb. egy órás felvonulás ami lóháton, szekereken, és gyalogosan történik egy nagyon klassz látvány! Ajánom mindenkinek aki csak teheti a közeljövőben vegyen részt egy ilyesmin.

Felvonulás 2013-ban.

A falu kutja mellett levő iskolakertben felállított színpadon, az ünnepélyes megnyítóval folytatodnak a falunapok, ahol a református lelkész, Antal Csaba és a katolikus plébános, Fábián László nyítja és áldja meg az ünnepséget. Rövid beszédek útán elhangzik a miatyánk, majd végül a polgármester köszönti az egybegyülteket. Minden évben a szervezők külömbőző vendégeket is meghívnak akik előadásukkal csak fokozzák a látványt. 


A falu polgármestere  (2012)

2014-ben például a Székelykereszturi Kispipacs néptánccsoport nagyon klassz előadását láthatták az egybegyültek! Ezútán a györgyfalvi fiatalok énekelnek és verseket szavalnak. Majd következnek az általam legkedveltebb pillanatok, amikor is a györgyfalvi hagyományőrző néptánccsoport  kápráztat színvonalas táncával valamint egyedülálló legényesével. Végül egy szép napot zár valami ismertebb (minden évben más  valaki) csapat.
Ami a falu népviseletét illeti: van egy ruahadarab ebben a népviseletben amely valójában engem mindig elvarázsolt! Ez nem más mint az egyedi hímzéssel rendelkező Györgyfalvi ing! Akárhányat láttam vagy fotóztam ezidáig, egyetlen egy hímzés sem volt azonos!

A híres, egyedi  Györgyfalvi hímzett ing!

Egy másik dolog ami nekem tetszett az az, hogy van a faluban egy kedves hölgy akinek tulajdonában egy nagyon érdekes gyüjtemény van. Erről a hölgyről ezidáig még nem igen  írt senki. Ezért is szeretném ha én lennék az aki elsőként megtőri  a jeget és egy pár sorban beszélek rólla. Konkétan egy falvédő kollekcióról van szó. Ennek a falvédő kollekciónak a tulajdonosa Sajgó Tünde.

Kedves asszonyok (2014)



Hát igen, egy valós dolog arról, hogy az erdélyi magyar hagyomány nagyon sok féle képpen ápolható. Itt a konkrét pálda, hogy a Györgyfalvára jellegzetes keresztmetszetes varás és a laposöltés, és még sok más Tündének is köszönhetően biztos nem fog kihalni a falu ismeretéből. (Bővebben a falvédőkről egy külön bejegyzésben olvashatsz majd! )


Férfi korus 2013-ban

A blogon megtekinthető bejegyzések, fotók, média fájlok, infók, számomra igen fontossá váltak. Emiatt nem titkolom, hogy az Erdélyi magyar nyelvű blogok körében, elsősorban magass színtű elvárásaimnak, nó meg véleményem szerint kiválló minőségű képeimnek köszönhetően fő célom az is legyen, hogy a profi fotózással párhuzamosan, nem csak a kolozsvári magyar blogoszférában hanem Erdély egyik legfontosabb bloggere is lehessek!

A Györgyfalvi néptánccsoport 2012-ben

Hogy sok idő van még addig? Hát ezt a jövő majd kideríti! Mint korábban már említettem, esszenciálisnak tartom az a tényt miszerint minden magyar (és nem csak!) aki soraim meg fotóim között keresi és remélhetőleg rátalál identitására, tájékozódjon afelől, hogy nemzetének hagyományait, kultúráját, nyelvét, szüntelen védje és ápolja! 

2014-es felvonulás

(Nyilánvaló, hogy az Erdély szerte, a kisebbségben élő és folyamatosan csökkenő magyarok a fentiek mellett még nagyon sok más dologra is oda kell, hogy figyeljenek!) Fontos az is, hogy demokratikus szellemben éljenek és neveljék gyerekeiket, továbbítsák az elkövetkező generációnak hagyományaikat és akik csak tehetik hozzám hasonlóan tálalják is ki mindezt a nagyvilágnak!


A következő résztől kezdődően folytatom majd a hatos számozással és erdélynek egy másik mesés világába invitálom olvasóimat. Település melynek neve nem más mint MÉRA .
És hogy minden függőben levő szónak értelmet adjak, zárásként befejezném azt az idézetet amit sok sok évvel ezelött édesapám mondogatott és a múlt részben befejezetlen maradt, hogy: ... „ami gyökertelen könnyen rothad!”

„Szerbusztok Magyarok”
                                        (Jaskó István –Pitti) - 2012




Folyatódik!


Nincsenek megjegyzések: