2013. december 26., csütörtök

A felhőbe nyúló csonka torony.

…avagy:  …egy személyes tapasztalat az Arany János emlékmúzeumban.

Arany János és Petőfi Sándor szobrai.


Csonkatorony-Arany János múzeum Nagyszalonta.

A nap felkelőben vetítette vissza sárgás fénysugarait a csonka torony oldaláról amikor odaértem. Az udvaron kiváncsian figyelek egy falra szerelt Bocskai emlékplakettet amit hirtelen nem tudtam hova tenni. Bevallom, csak hazatérésem után tájékozodtam afelől, hogy tulajdonképpen mit is jelentett Bocskai István ennek a városkának. Bocskai fejedelem, uralkodása alatt építtetett torony, az újkorban védelemre szolgált amit késöbb az idő, de legfőképp a testvéri szeretet átváltoztatott Arany János múzeummá.

Stróbl Alajos alkotása - Arany János szobor.

A bejárat fölött egy emberi testet ábrázoló szobor már távolról követelte a tiszteletadást. Közeledve tapasztaltam, hogy a szobor Arany Jánost ábrázolja  élethű nagyságban (vagy talán ennél is nagyobban). Alatta egy felirat: „Zárt sisakon s pajzson kézbe' kivont kardu Nagyfalusi Arany, Szalontai Hajdu.”  (Toldi szerelme XII. ének 112 vers.)

Arany János szobra a bejárat fölött-Nagyszalomnta.

Az úgynevezett csonka torony földszintjén Nagyszalonta városának múltjából tekinthetünk meg tárgyakat, fegyvereket, olvashatunk (igaz nem túl gazdag) történelméről és csodálhatjuk Éder Gyula festőművész nagyon szép Bocskai Istvánt ábrázoló festményét.

Éder Gyula festménye - Bocskai István.

A torony másik három szintje kizárólag Arany János életéről, munkásságáról és koráról szól. TOLDI ,,megszületése” után Arany János mondhatni, hogy újjászületett, hiszen ez után vált igazán ismertté. Ezáltal Petőfi Sándor is felfigyelt rá és dicsérete mellett barátságát is felajánlotta. Első levelében amit Aranynak írt, gondolatait versformában foglalta össze amiben nem is tagadta, hogy valójában milyen szépet is olvasott:

,, TOLDI írójához elküldöm lelkemet.
Petőfi Sándor és Arany János.

Az első emeletre érve tapasztalom meg többek között azt is, hogy egy nagyon szép szobor dísziti  a múzeum termét, amely Szervátiusz Jenő szobrász alkotása 1957-ből. A szobor neve: Toldi. Egy másik falon pedig úgyszintén Toldi Miklost ábrázoló fekete agyagból készült szobor, miközben a Pest utcáin elszabadult Bikával küzd meg. A bikát, amely úgy jött mint a „zugó szélvész”,  szarvon fogott az utcaközépen.


Toldi szarvon fogja a bikát.



TOLDI - Szervátiusz Jenő műve.

 A második emelet legfőképpen Petőfi Sándorral való barátságát idézi elő. Részletesen mindent felsorolni sem e szintről, sem magáról a múzeumról azért is nem fogok, mert szeretném hogy plusz okod legyen a csonka tornyot meglátogatni és részesülj temagad is személyes meglepetésekben, élményekben.

Éder Gyula festménye - Arany János portréja.

A földszinthez hasonlóan, itt is egy nagy méretű Éder Gyula festmény kápráztatja a vendégeket amely a költőt ábrázolja (Arany János-portré). Petőfi Sándor és Arany János fehér szobrait pedig a piros/fehér/zöld szinű díszszalagok sokadalma borítja, tükrözvén azt, hogy a magyar irodalom nekik köszönhetően más lett.  Érdekes, hogy e szalagok valamiféle láthatatlan erőt adnak és segítik a fényképészt öszpontosítani arra, hogy életre szoló fotókat készíthessen!

Petőfi Sándor és Arany János szobrai a Nagyszalontai múzeumban.

A költő dolgozószobája is megtekinthető, Budapestről lett áthozva a bútorzat a nagyszalontai múzeumba. Az utolsó emeleten könyvek, rajzok, grafikák, plakátok, mellszobrok tekinhetők meg. Mivelhogy fiatalkoromban az irodalmi jellegű témák helyett igazán más jellegű elfoglaltságok érdekeltek, ezért is tartom fontosnak, hogy most tinédzser korom  jó pár évtized távlatában, érettebb fejjel észrevehessem és felfoghassam e nagyon fontos dolgokat a magyarság történelméből.    
 
Arany János dolgozószobája.

Srtóbl Alajos mestermunkája -Arany János szobor - Nagyszalonta.

Arany János könyvei.

Amit viszont még nem derítettem ki igazán, az az hogy tamburája vagy gitárja volt e a költőnek? De mielőbb tisztázom ezt a kérdést is.

Az útolsó emelet -grafikák.

Mindazok számára akiknek dolga van Nagyszalontán, vagy netán csak átutazóban  tartózkodnak ebben a városkában azoknak melegen ajánlom a múzeum látógatását. Szakítsanak idejükből mert olyan dolgokat tudnak meg történelmünkről, anyanyelvünkről, nemzeti hőseinkről amelyek már több mint másfél évszázada a magyar kultúra részeivé lettek de mégsem ismerik sokan!       



                   


Nincsenek megjegyzések: