2013. június 3., hétfő

Kányádi Sándor: Béka-búcsúztató

Békák, hű társaim, ti brekegők,
kik énekelve vesztek levegőt,
szeretném megköszönni, cimborák,
a sok szép nyári estét, éjszakát,
s hogy még a lanygyos őszi alkonyok
idején is kuruttyolgattatok.

De már az ősznek, vége annak is,
reszket a nád, lúdbőrözik a víz,
és reggelente ezüst zúzmarát
virágzik a vízmenti füzfaág.
El-elbújik a hold s a csillagok:
nem szégyen, hogy ti is elbújatok.

Iszapba bújva várjátok, amíg
a téli világ kitavaszodik.
De hogy nyugalmas legyen álmotok,
olykor-olykor majd kuruttyulgatok,
tavaszra várón breke-brekegek,
amíg végképpen be nem rekedek.