2013. december 31., kedd

B.Ú.É.K. 2014

Az ArtDelineo blog csapata „Boldog Új Évet” kiván minden kedves látogatónak, oldalkedvelőnek!



Viszontlátásra 2014-ben!!

2013. december 29., vasárnap

Hatszázkilencvenhét

avagy ... a  4. Kolozsvári Magyar Napok.

A rendezvénysorozat lezajlásának négyhónapos távlatából szeretném egybefoglalni és az én szemszögömből bemutatni a Kolozsvári Magyar Napok 2013-as kiadását. Már a kezdetektől, az ArtDelineo blogon írtam erről az eseményről és kizárólag csak azért folytatom, hogy e lánc ne szakadjon meg. Ezt a blogbejegyzést is a tavalyihoz (3. Kolozsvári Magyar Napok) hasonlóan szándékosan hagytam az év végére, elsősorban azért is hogy elsőként a média, a sajtó meg a főszervező mutathassa be a nagyvilágnak a rendezvénysozat eseményeit. 




4. Kolozsvári Magyar Napok - 2013

Igaz, hogy ez relatív, hiszen nagyon sok vállalkozó, cég, alapítvány, egyesület, blog meg magánszemély foglalkozott evvel a témával, ugyanis valójában több tízezreket érintett. A IV. Kolozsvári magyar napok, 2013  augusztus 18.-án nyitotta meg a „kilenczáros” kapúját. A nulladik napnak tekintett napon (18.-án) személy szerint csak a Kép-Történetek/Photo-Stories című kiállításon (pontosabban egy könyvbemutatón) vettem részt amelyet a Sapientia EMTE szervezésével a fotógráfia/filmművészet/médiaszakos karának hallgatói irányítottak. 


Tonk Máton dékán és csapata 

Többek között Virginiás Andrea egyetemi tanárnő beszéde alatt elhangzott idézet még most is cseng a fülemben: „Csak azért mert Nikon géped van, még nem jelenti azt, hogy jó fényképész is vagy!” Egy idézet amellyel teljes mértékben egyet értek, hiszen nagyon sokan akik tükörreflexes (DSRL) vagy akár Full frame-s fényképezőgépek tulajdonában vannak nem minden esetben készítenek jó képeket, nem beszélve a fényszabályozás optimális beállításáról vagy akár a képkompozicióról.


Tértánc a főtéren

Hétfőn, 19. – én kezdődött hivatalosan (programfüzet szerint) a rendezvénysorozat. A nap első felében a néptánc volt a fő téma, ugyanis a 15. Szent István-napi Néptánctalálkozón résztvevő néptánccsoportok mutatkoztak be. A Tértánc” Kolozsvár főterén, Mátyás király szoborcsoport előtti placcon kápráztatta a nézőközönséget.

4. KMN-nyitógála 

Úgyszintén az első napon került megrendezésre a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos Nyitógálája” is amelynek más évekhez hasonlóan a Kolozsvári Magyar Opera adott otthont. Egy színvonalas gálaest, nagyon klassz élő muzsikával, szebbnél szebb  néptáncal, jókedvvel, színpompás emlékcsokorral ami végül percekig tartó vastapssal fejeződött be.



A kalotaszegi néptánccsoport
Nyitógála 2013 -  Kolozsvári Magyar Opera
Augusztus 20.-a, Szent István napja egy különleges nap volt. Nagyrésze a néptáncról, népviseletben felvonuló csoportokról és rengeteg kiváncsi nézőről szólt akik benépesítették a város központjának nagy részét. Azon személyek akik a népzenét nem igazán kedvelik, lehetőségük volt többek között a Nagybányai művésztelep egykori alapitótagjának Thorma Jánosnak a “ Thorma János és  pályatársai, tanítványai” című tárlatát megcsodálni.
KMN -népviselet felvonulás (szlovák csoport)
KMN -népviselet felvonulás (román csoport)


15. Szent István- napi  néptánctalálkozó

Természetesen más jellegű szórakozási lehetőség is akadt ezen a napon, ugyanis kellemesen eltöltött időben volt részük azoknak a személyeknek is akik a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermét látogatták meg ahol “Dsida Jenő pódium estély: …nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak…” című előadását tekinthették meg, amit jeles színművészek mutattak be. Este pedig a néptánctalálkozó zárógálájával fejeződött be egy fergeteges és egyben egy igen érdekes nap. A harmadik napon, szerdán nyította meg ajtaját a Művész mozi is, ahol a gyerekek több napon keresztül más és más előadást nézhettek meg és a magyar népmeséknek köszönhetően élvezhették a rajzfilm különleges világát. 

A 15, Szent István -napi néptánctalálkozó zárógála

(A mozizást egy nagyon pozítiv dolognak tartom és ez úton is szeretnék gratulálni a szervezőknek!)  Ezzen a napon (21.-én) csak a délutáni órákban értem a központba, emiatt elég sokmindenről lemaradtam. A főtéren felállított nagyszínpadon a Csík zenekar koncertjét láthattuk meg hallhattuk, majd after party  zárta a IV. Kolozsvári Magyar Napok harmadik napját az egykori New York kávézóban.

Csik zenekar és barátai

Csik zenekar

Csütörtökön, augusztus 22.-én kezdett el igazán forrni a város, úgyanis a „Fesztivál utca” ezen a napon népesedett be, édekesebbnél érdekesebb  kirakodó standokkal, lacikonyhákkal, televizió és radió sátrakkal. A szabadtéri kis színpadon is ezen a napon csendült fel először a magyar szó mellett a kellemes muzsika is. Ez utóbbi oly annyira diverszifikált volt ezekben a  napokban, hogy minden bizonnyal bármely korosztály megtalálhatta a magának megfelelő akordcsokrot.

Fesztivál utca - 2013

Nyilvánvaló, hogy más nagyon sok és egyben érdekes programon vehetett részt bárki aki óhajtotta, hiszen az idei rendezványsorozaton is több száz program közül lehetett szabadon választani. A nap egyik kiemelkedő pontja az Alma együttes előadása volt. A Farkas utcát benépesítette több száz gyerköc aki nagy örömmel követte és egyben falta az együttes dalait. Az Argentin tangónak is igen nagy sikere volt, meglepően sok személyt érdekelt ez a táncstílus. A fesztivál utcát elhagyva az esti órákban a kiváncsiság már a főtéri nagyszínpadra fokuszálódot ahol a Kossuth-díjas Demjén Ferenc szép dalait hallhatta és élvezhette vagy akár táncolhatott a Mátyás király szoborcsoport előtti térre összegyűlt nagylétszámú közönség.  

Demjén Ferenc a 4. KMN-on
Demjén Ferenc és Szörényi Levente a 4. Kolozsvári Magyar Napokon

Köszönet az önkéntes fiataloknak

Augusztus 23.-án (Pénteken) már kissé több időm volt a városban tölteni. Olyan dolgokat látogathattam meg amik az elmúlt napokban kimaradtak. Itt említést tennék egy olyan kiállításról amelyet az egri Bródy Sándor Megyei könyvtár szervezésével, és a Sapientia EMTE közreműködésével tettek lehetővé egy csodálatos környezetben!. Bródy Sándor író születésének 150. évfordulója alkalmából  megnyílt  vándorkiállítás abban a teremben volt bemutatva ahol a középkóri gótika újraelevenedett, éspeddig a Ferencrendi kolostor (ismertebb nevén: Barátok temploma) Refektóriumában.

Bródy Sándor tárlat
Véleményem szerint a IV. kolozsvári magyar napok egyik legszebb és egyben legszínvonalasabb kiállítása ez volt. Emellett merem állítani, hogy a kincses város egyik legszebb terméről van szó amelyben a közepén elhelyezett támpillér, a látványos gótilus motívumokkal ornamentált felolvasófülke, az impozáns boltíves mennyezet, a kovácsoltvas elemekkel díszített csodaszép ajtó (és még sorolhatnám) egyszerűen elkápráztatta a látogatókat. Engem személy szerint tuttira, hogy el!

Ferencrendi kolostor -Refektórium  - K-vár

Felkeltette kiváncsiságomat a tárlat, éredekesnek találtam az olvasottakat és hallottakat Bródy Sándorról.  Megtudtam, hogy több éves Kolozsváron való tartózkodása alatt miképpen teltek napjai, mit írt, kivel dolgozott, kik voltak a barátai, milyen nők, szerelmi kapcsolatok de ugyanabban az időben milyen botrányok füződnek életéhez ebben a periódusban. Kutakodva és útánna olvasva egy picit rá kell jönnöm én is, hogy valóban szépen írt. Néhány sor egyik érdekes könyvéből hűen tükrőzi ezt:

Bródy Sándor;  könyvek a tárlaton

„ … És a szin? A bőrnek finomsága és szine? Nem is olyan fontos, mint ahogy a nők hiszik. Az – nekem – lényeges, hogy ne hasonlitson a porczellán vagy a márvány hideg fehér szinéhez. Legyen emberszinű. Valami finom és transzparens zöld vagy sárgát vegyitek bele és hamvas legyen, olyan hamvas, amit nem fog a dér.


A hamvasság - ez a legfőbb, a legritkább része a női szépségnek.
Az esztétikusok között van egy párt, amely vallja: a férfi és különösen a férfi-akt szebb mint a női. Nem vitatkozom ezekkel a tudósokkal,- szegényekkel. Egy érvet, amely a nő mellett szól, elhalgatni azonban nem szabad még akkor sem, ha a hidegszemű professzorokkal szóba nem is állunk. A szép férfi-akt nem természetes, mert kifejlesztett izmok nélkül el sem képzelhető. Viszont ez izmok mesterségesen csináltak. A szép női test pedig mintha azon frissen került volna elő a mindenség szűzi kagylójából. Ugyanigy áll a dolog mozdulatokkal is. A férfi szép mozdulata mindenképen és egyformán – az erő. A nőé, az egyszerűen és egyedül – a szép.

KMN 2013 - MIT ifjúsági sátor
Könnyű ezt igy szóval megmondani, de nehéz szóval megmagyarázni. A német tudomány mindenféle ravaszságokkal segit magán. Példának okáért azt mondja: a nő felső teste kell, hogy ki legyen feszitve, ez a szépség, a mozdulat, a bőr szépségének hasznára van. Szerencsére a nők még ravaszabbak, mint a germán és nem kérnek tőle tanácsot. Tudják, hogy a hullámos, könnyű és zenés mozdulat a szép. És igen, igen fontos. Maga Eugénia francia császárné és a legokosabb emberek megbolonditója: Sheridan asszony, de maga a vatikáni Venus is, klasszikus szépek nem lehetnének a mozdulatok kifejezethetetlen és leirhatalan bája nélkül. Egy tökéletes nőalak tökéletes mozgása maga a muzsika, egy menuettenek klasszikus átirása, egy Betovennél is Betovenebb szerzőtől való.  Finom komolyság, visszafojtott temperamentum, bizonyos könnyű melankólia – ezek a fővonalak azaz a főhangok.

Buja ingóványba borító - Argentin tangó

A hang! Az igazi hang! Ezzel csinál csak fura tréfákat a teremtés. Egy minta-szépség megszólal pávahangon – és vége a szépségnek. Egy csinos nő kinyitja az ajkát és mintha szivéből jönne zengő szopránja. Egyszeriben kinyilnak tőle a legnehezebb zárú férfiszivek is és vége a tárgyias esztétikának. A legfőbb biró, a férfi behódol és egyszerre érthető lesz, hogy egész – sőt több - generációk szerelmesek egy-egy széphangú szinésznőbe. Nemcsak énekesnőt értek, hanem beszélőt is. Azt kellene mondanom, hogy a szép hang mérgez, a bájos mozulat elbódit. De nem disztingválok külön és a legkerülöbb úton térek vissza az első és utolsó igazsághoz:

Érdekes gyerekprogramok

Az asszonyszépség ezer és egy tulajdonság összességéből áll. Ez ezer és egyet ismerjük, de legalább még ugyan ennyi – a titok. Félve és titkolódzva merek egyre, egyre gondolni ezek közül és mint valami álom, úgy áramlik felém: az illat ... ”  (Bródy Sándor –A szerelem élettana, Stúdiumok, Bécs, 1922)


Alma együttes és több száz gyerköc, anyuka, nagyi

Délelött 11 órai kezdettel a Kolozsvár Társaság szervezésével stúdiókiállítás nyílt ahol a Kolozsvári Református Egyházközség oklevelei lettek bemutatva, ezt bánom hogy nem láthattam. Azok számára akik az esti koncertet várták, hát igen azok nem csalódtak mivelhogy, egy  „négy akkordos dalból” álló Zorán koncert fergeteges hangulatot keltett Kolozsvár főterén. Pontosabban ahogy az egyik dalának szövegében is van „anyira jó(t), hogy meghatódsz”. Színvonalas „teltházas buli”, (tízezer fölötti résztvevő!) akik fantaszikus hangulatban töltötték az estét.


Zorán - KMN 2013

Zorán és csapata

A szomabati nap (24.-e) délelőtti óráiban mindenkinek kiváncsisága az Apáczai Csere János elméleti liceum udvarára öszpontosult, ugyanis ez a megszokott főzőversenynek adott otthont. Itt több csapat mutathatta be föző tudását majd újból, ebben az évben is több orán keresztül készült a hatalmas lecsó. Délre már a romkert is benépesedett, nem csak jurta készítőkkel, hagyományőrző csoportokkal hanem rengeteg gyerekkel, vidámsággal meg jókedvvel. A Farkas utca is zsufoltságig betelt.

Adj, király katonát - MIT sátor

Nem csak azért mert egy gyönyörű nyári napnak örvendhettünk, hanem mert a kolozsvári magyar napok 2013-as kiadásának hatodik napján már igazi fesztivál hangulat uralkodott az egész városon! Ez köszönhető a rengeteg érdekes programnak is amelyek elárasztották a fesztiválutcát.

Rubik kockások standja  (bárki kiprobálhatta)

„... Most kezdődik el
A buli most kezdődik el.

Várom a szombat délutánt ... ”  
                             (Tankcspda – Fiuk ölébe a lányok)

Valójában én is vártam már a szombat délutánt, mivelhogy a 4. Kolozsvári Magyar Napok utolsó előtti estéjén a különös buli kezdődőtt el,  hiszen ez az est a „kemény kötésű muzsikáról szólt”, merthogy a Knock Out nyitotta majd a sokak által kedvelt Tankcsapda zárta a napot sajátos stílusban.

Tankcsapda koncert

A rendezvénysorozat útolsó napján, 25.-én is ugyan olyan szép volt mint az előző napokban, a Farkas utcán a megszokott sürgés-forgás, nagyon sok kedves ember és gyerek arcárol áramlott az öröm, a nyugalom és vidámság. A helybéli televiziós és rádiós társaságoknak is köszönhetően a hangulat még pazarabbá vált, ugyanis fontos szerepük volt ennek a kellemes hangulatnak a megalapozásában ami a fesztivál utcán kialakult e pár nap alatt. 


 A gyerköcök egyik kedvence: az arcfestészet

Soraim között cirkálva tapasztalom, hogy beszámolómból sok minden kimaradt. Jut eszembe itt a Széki - Szalmakalap néptánceggyüttes tagjainak színvonalas tánca amit a „Posta kertben” mutattak be. Ezt azért is tartom fontosnak megemlíteni merthogy a széki fiatalokról nagyon klassz fotókat készítettem. Egy másik esemény amit több napon keresztül lehetett látogatni, a Gy. Szabó Béla – Festmények című tárlata volt és még sorolhatnám. Nagyon sok eseményen nem voltam jelen, emiatt nem igazán szólhatok róluk.

Széki néptánc a Postakertben
Talán mindenki által a legjobban várt esemény a IV. Kolozsvári Magyar Napok alatt a zárógála volt, ahol a  Társulat elődásával az István a Király rockoperát mutatták be. Rövid beszámolót és záróbeszédet mondott az előadás előtt többek között a rendezvénysorozat házigazdája, Gergely Balázs és Kolozsvár alporgármastere Horváth Anna is. 


Horváth Anna beszéde a zárógálán

Sokak szerint ötvenezer résztvevő volt jelen.  Ez reális lehet és egyben evidens  is hiszen a főter zsufoltságig megtelt.

4. Kolozsvári Magyar Napaok


A buli után hátborzongató pillanatokban volt részük a helyszínen tartozkodóknak ugyanis elhangzott két himnusz, a magyar illetve a székely himnusz amitől dübörgött Kolozsvár!! 


Koppány vezér


Koppány és Torda 


„ bosszantó egy bugris bunkó. Abcung Koppány, le vele”.

Minden bizonnyal még soha senki sem láthatott ilyet a város fennállása óta, pontosabban hatszázkilencvenhét éve! Egy kis videó ami tanusítja a fentieket: itt megnézheted!


Feke Pál, István szerepében

Istán, a király!
Egy látványos tűzijáték zárt egy olyan hetet amitőt tiszta szívből büszke vagyok, arra hogy magyar lehetek!
Kolozsvári Magyar Napok 2013 - Finálé: Magyar és Székely himnusz





Viszlát 2014. 

2013. december 26., csütörtök

A felhőbe nyúló csonka torony.

…avagy:  …egy személyes tapasztalat az Arany János emlékmúzeumban.

Arany János és Petőfi Sándor szobrai.


Csonkatorony-Arany János múzeum Nagyszalonta.

A nap felkelőben vetítette vissza sárgás fénysugarait a csonka torony oldaláról amikor odaértem. Az udvaron kiváncsian figyelek egy falra szerelt Bocskai emlékplakettet amit hirtelen nem tudtam hova tenni. Bevallom, csak hazatérésem után tájékozodtam afelől, hogy tulajdonképpen mit is jelentett Bocskai István ennek a városkának. Bocskai fejedelem, uralkodása alatt építtetett torony, az újkorban védelemre szolgált amit késöbb az idő, de legfőképp a testvéri szeretet átváltoztatott Arany János múzeummá.

Stróbl Alajos alkotása - Arany János szobor.

A bejárat fölött egy emberi testet ábrázoló szobor már távolról követelte a tiszteletadást. Közeledve tapasztaltam, hogy a szobor Arany Jánost ábrázolja  élethű nagyságban (vagy talán ennél is nagyobban). Alatta egy felirat: „Zárt sisakon s pajzson kézbe' kivont kardu Nagyfalusi Arany, Szalontai Hajdu.”  (Toldi szerelme XII. ének 112 vers.)

Arany János szobra a bejárat fölött-Nagyszalomnta.

Az úgynevezett csonka torony földszintjén Nagyszalonta városának múltjából tekinthetünk meg tárgyakat, fegyvereket, olvashatunk (igaz nem túl gazdag) történelméről és csodálhatjuk Éder Gyula festőművész nagyon szép Bocskai Istvánt ábrázoló festményét.

Éder Gyula festménye - Bocskai István.

A torony másik három szintje kizárólag Arany János életéről, munkásságáról és koráról szól. TOLDI ,,megszületése” után Arany János mondhatni, hogy újjászületett, hiszen ez után vált igazán ismertté. Ezáltal Petőfi Sándor is felfigyelt rá és dicsérete mellett barátságát is felajánlotta. Első levelében amit Aranynak írt, gondolatait versformában foglalta össze amiben nem is tagadta, hogy valójában milyen szépet is olvasott:

,, TOLDI írójához elküldöm lelkemet.
Petőfi Sándor és Arany János.

Az első emeletre érve tapasztalom meg többek között azt is, hogy egy nagyon szép szobor dísziti  a múzeum termét, amely Szervátiusz Jenő szobrász alkotása 1957-ből. A szobor neve: Toldi. Egy másik falon pedig úgyszintén Toldi Miklost ábrázoló fekete agyagból készült szobor, miközben a Pest utcáin elszabadult Bikával küzd meg. A bikát, amely úgy jött mint a „zugó szélvész”,  szarvon fogott az utcaközépen.


Toldi szarvon fogja a bikát.



TOLDI - Szervátiusz Jenő műve.

 A második emelet legfőképpen Petőfi Sándorral való barátságát idézi elő. Részletesen mindent felsorolni sem e szintről, sem magáról a múzeumról azért is nem fogok, mert szeretném hogy plusz okod legyen a csonka tornyot meglátogatni és részesülj temagad is személyes meglepetésekben, élményekben.

Éder Gyula festménye - Arany János portréja.

A földszinthez hasonlóan, itt is egy nagy méretű Éder Gyula festmény kápráztatja a vendégeket amely a költőt ábrázolja (Arany János-portré). Petőfi Sándor és Arany János fehér szobrait pedig a piros/fehér/zöld szinű díszszalagok sokadalma borítja, tükrözvén azt, hogy a magyar irodalom nekik köszönhetően más lett.  Érdekes, hogy e szalagok valamiféle láthatatlan erőt adnak és segítik a fényképészt öszpontosítani arra, hogy életre szoló fotókat készíthessen!

Petőfi Sándor és Arany János szobrai a Nagyszalontai múzeumban.

A költő dolgozószobája is megtekinthető, Budapestről lett áthozva a bútorzat a nagyszalontai múzeumba. Az utolsó emeleten könyvek, rajzok, grafikák, plakátok, mellszobrok tekinhetők meg. Mivelhogy fiatalkoromban az irodalmi jellegű témák helyett igazán más jellegű elfoglaltságok érdekeltek, ezért is tartom fontosnak, hogy most tinédzser korom  jó pár évtized távlatában, érettebb fejjel észrevehessem és felfoghassam e nagyon fontos dolgokat a magyarság történelméből.    
 
Arany János dolgozószobája.

Srtóbl Alajos mestermunkája -Arany János szobor - Nagyszalonta.

Arany János könyvei.

Amit viszont még nem derítettem ki igazán, az az hogy tamburája vagy gitárja volt e a költőnek? De mielőbb tisztázom ezt a kérdést is.

Az útolsó emelet -grafikák.

Mindazok számára akiknek dolga van Nagyszalontán, vagy netán csak átutazóban  tartózkodnak ebben a városkában azoknak melegen ajánlom a múzeum látógatását. Szakítsanak idejükből mert olyan dolgokat tudnak meg történelmünkről, anyanyelvünkről, nemzeti hőseinkről amelyek már több mint másfél évszázada a magyar kultúra részeivé lettek de mégsem ismerik sokan!