Aranyosfői jégbarlang

Többnapos kirándulásunk egyik  hűvös reggelén, a meteorológiai előrejelzéseket olvasva Aranyosfőről és környékéről kissé boszankodtam, mivelhogy borus idő igérkezett és gyakorlatilag az adott nap fő programja a jégbarlang látógatása volt. Családommal tanakodtuk a megközelítés választásában és végül úgy döntöttunk, hogy egy egésznapos programmá tervezzük a barlag látógatását emiatt kocsinkat Felsőgirdán hagytuk ahonnan gyalog vágtunk neki.

Felsőgirda községben

Ez a turisztikai látványosság amiről szó van, az idők során nagyon sok barlangkutatót, tudóst, természetkedvelőt vagy egyszerű látogatót kápráztatott el természeti jelenségével és aminek híre jóval meghaladta az ország határait. Európa második legnagyobb jégbarlangjáról van szó, az Aranyosfői jégbarlangról (román neve: Peştera Scărişoara). Az Erdélyi-szigethegység ennek az érdekes barlangnak is köszönheti nagymértékben hírét, viszont fontos megemlíteni, hogy a környék csodái közül nem ez a legfontosabb természeti jelenség, hanem ... (de erről többet majd egy másik beírásban)!

Panoráma Alsóaklos hegyeire

Hetvennégy évvel ezelőtt az Aranyosfői-jégbarlang volt elsőként Romániában természeti csodának  nyilvánítva. Természetesen meg is érdemelte, hiszen egy nagyon szép környezetben fekvő csodaszép látványosságról beszélünk, ahova az ember ha egyszer ellátogat az tutti, hogy máskor is visszavágyik. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a környéken vannak olyan személyek akik fűt-fát ajánlanak csak azért, hogy pénzt csikarjanak ki az embertől. Azt javaslom, hogy a gyanus személyekkel ne álljunk szóba mert fő céljuk a becsapás!

Móc múzeum és egyben a helybéli turisztikai központ

Útunk körülbelül 700 méter magaságból kezdődött, ugyanis Felsőgirda (román neve: Gârda de sus) község ezen a magasságon helyezkedik el. Trekkingbotjainkat kinyitva nekivágtunk túránknak és örömünkre az idő is velünk tartott, a felhők közül néha néha még a nap is megmutatta sugarait. Az út a barlangig, annak ellenére, hogy 10 km volt hihetetlenül hamar eltelt, mindannyiunkat elvarázsolt a környezet. Miután a hegyre értünk (450 méteres színtkülömbség) olyan lenyűgöző panoráma nyilt a Bihari hegységre amelynek képe mélyen elraktározódott az emlékeim kőzé!

Bent a múzeumban

Ha lecsukom a szemem még most is előttem van ez a varázserejű kép. Azok akik nem igazán gyalogolnának de  látni szerenék a jégbarlangot azoknak tudniuk kell, hogy autóval is meg lehet közelíteni a hegyen levő kis falucskát. Aranyosfő községtől aszfaltozott úton egy 22~23 km hosszú útszakaszon ami átszeli az Ördöngös-szororst (románul: Cheile Ordăncuşii) és így érinti el az 1165 mérer magasságban levő barlangot. A barlangbejáratánál a helybéli mócok különféle házilag készített termékeket árulnak. Fontos még azt is megemlíteni, hogy a 48 méter mélységű zsombolyba való lemenetel amelynek az alján található a barlang 17 méter magas és 27 m széles portálja, csak csoportosan történik, ha jól tudom a minimum  létszám az 20 személy.

A zsomboly

Az Aranyosfői karsztfensík barlangjait teljes mértékben az Akol völgy patakjai mosták ki, amelynek eredménye az évek során kialakult több lépcsős rendszer, ugyanis a jégbarlangban levő víz meg az elolvadt  jégrétegek a Hév-párkány barlangon (románul: peştera Pojarul Poliţei) keresztül távoznak. Ahogy ereszkedünk a mélybe érzékelhetjük a hőmérsékletváltozást, ugyanis a barlang átlaghőmérséklete -2C˚. Természetesen télen akár -14C˚-ra is lecsökkenhet, emiatt is jó ha leviszünk egy meleg cuccot magunkkal a mélybe ahol nem erős fényerejű, denevérbarát ledvilágítás van kialakítva.

A Nagyterem

A barlang bejáratát átlépve az úgynevezett „Nagyterembe” érünk. Ez a terem rejti magába gyakorlatilag a barlang hírnevét, ugyanis itt a jégréteg vastagsága kb.  36 méter és térfogata eléri akár a 78.000 m³ is. (Igaz, hogy az Ausztriai  Werfen település mellett, a Tannen hegységben, 1640 m magassan levő Eisriesenwelt jégbarlang mellett elbújhat, ami a 45 km –vel a világ legnagyobb jégbarlangja).

Stalagmitok a jégbarlang Temlom termében

A nagyteremből tovább haladva elérünk a„Templom” -nak nevezett terembe ami látványosság szempontjából a barlang egyik legszebb része, ugyanis itt igen nagy mennyiségben találhatóak a csodaszép alaktalan sztalagmitok. A barlangnak elég nagy része a turisták számára zárva van, (tudományos kutatások miatt) itt található a „Katedrális” és a „Nagy Rezerváció”ahol még dominál a jég, míg lennebb a barlang alsó részében aminek össz mélysége105 méter, található a „Tündérek palótája” meg a „Coman folyosó” de ezekben a termekben már nincsen jég. A kutatók úgy vélik, hogy a barlangban felhalmozodott jégtömb akár több ezer éves is lehet.

A Katedrális fele vezető út

Melegen ajánlom mindenkinek, hogy látogassa meg az Aranyosfői-jégbarlangot, amely Erdély egyik legreprezentatívabb természeti csódája. A belépő díj kb. 1,5 Euro, reggel 9-től egészen 17 óráig meghatározott időközökben (minden 80 percben) látogatható csoportosan. Mivelhogy denevérek lakják a barlangot emiatt tilos a dohányzás! A visszafele vezető útunk  egésszen kellemes napsütésben történt de már  kissé fárasztobb volt, viszont aki szeret túrázni annak 3 óra nyugis gyaloglás az semmiség.

Stalaktitok és Stalagmitok 

Természetjáróknak, túrázóknak szeretném még megemlíteni, hogy a jégbarlangot meg lehet közelíteni gyalog kiépített útvonalakon is: Lepus (románul: Arieşeni) községből a piros háromszöggel jelzett úton ami kb. 4-4,5 órás túra. A másik meg a Pádisi karsztfennsíkból induló (Pádisi menedékháztól) útvonal amely a kék háromszöggel van jelölve Alsógirdát (románul: Gârda Seacă) érintve fel a jégbarlangig és amelynek hossza kb. 7- 8 óra.

A jégbarlang portálja (bejárata) 17m magas és 27m széles

Az  ArtDelineo blogon több Erdélyi látványosságról  és nagyon sok túraleirásról olvashatsz.

Még több képet az Aranyosfői jégbarlangról  az ArtDelineo/Flickr oldalán meg lehet tekinteni ide kattintva.

Jó túrázást mindenkinek!

A vak vihar, menykőveket szórt ballisztáival.

Áprily Lajos  szép versének (A völgybe vissza) sorai igen jól beillenek beírásom főcímének. A tavaly már szó volt a nyári viharról, villámról és ezek veszélyeiről. Igaz kiránduló természetjáró és túrázó szemszögéből nézve. Nyilvánvaló, hogy kint, nyílt téren nagyon veszélyesek lehetnek ezek a légköri kisülések, de viszont a mostani témám a villámvadászatról szól, pontosabban a villám fotózásáról!

Ugyanis június elején lehetőségem adódott effektíve villámvadászattal foglalkozni, mivelhogy olyan légköri körülmények voltak, hogy nagyon sokat villámlott és ezeket próbáltam megörökíteni, ami  sok esetben sikerült is. Bevallom egy egy nagyobb villámlásnál igen meg voltam ijedve főleg amikor a sötét eget egy egy fantasztikus villám nappallá tette.

Azokban a pillanatokban amikor fényképezel nem is látod igazán, hogy mennyie jól sikerült a megfelelő pillanatot megörökíteni, de a képek letöltése után amikor elemezni tudod a lencsevégre vett képkockát a monitor képernyője előtt dobbensz rá, hogy mekkora ereje is van a villámnak.

A hangot amít a villámlás pillanatában hallasz nehezen magyarázhatom meg, papírra sem tudom vetni milyen érzés ezt hallani, félelmetes hasító hang amit jóval késöbb dörgés is követ, olykor nagyon erős dörgés. Ezeken a képeken jól látható, hogy valójában a villámok minden esetben eltérőek egymástól, úgy erőben, fény erősségben, kisülésben, terjedelemben, kárt tevésben,  stb.

“ Felhő-toronyból tompa kürt rivall: portyázni készül a szabad vihar.” mondja a vers és nagy örömömre ennek a portyázó szabad vihanak villámait fényképezve egy nagyon szép képet is készíthettem  igen megfelelő pillanatban, ugyanis az est egyik legnagyobb villámát örökítettem meg! Ha gondolod és kedved tartja oldalunkon még olvashatsz más villámmal kapcsolatos beírásról is, pédául a nyári viharról és ennek romboló erejéről, meg természetesen a villám elleni védekezésről.

Még több villámlást ábrázoló képet megtekinthetsz ide kattintva.

A villámvadász előzetest itt nézheted meg (esetleg ha kedved tartja követhetsz is)!

További felhőtlen szép napot!

Áprily Lajos - A völgybe vissza

Felhő-toronyból tompa kürt rivall:

portyázni készül a szabad vihar.

A felleghídja lebocsátva már,

kibomlott hajjal száll a szélfutár.

Parancs szemén és lobbanó harang:

“ Mit ámélkodtok Felleg-vár alatt?

Urunk: a Zivatar üzen velem,

Azt üzeni: övé a végtelen.

Övé a hullám és övé a hal,

csúcsok felett övé a diadal.

Akit lesújt, az mind szén, elég-

A völgybe vissza, kandi csőcselék!”

Féltünk. Futottunk. Fent a vak vihar

mennykővet szórt ballistával.