2012. november 28., szerda

Egy másfajta világ.


....  „én nem védem a hungarikumokat hanem csinálom. (Makovecz Imre)

Minden jel arra utal, hogy az organikus építészet szép lassan egyre nagyobb teret hódít meg szerte a világon. Erdélyben Kós Károly után főleg Makovecz Imrének köszönhető, hogy folyamatosan több tervezési iroda, építész meg belső berendezéssel foglalkozó kft mind jobban közelít és nyit a szerves építészet fele. A világszerte elismert építész (akit sokan “a szakrális építészet nagymestere”- ként emlegetnek) hírnevét Erdélyben kétségen kívül a Csíkszeredai Millennium templom (2003) meg a Csíksomlyói Hármashalom-oltár tervével nyerte el (1996) és tette lehetővé ezáltal azt, hogy a pünkösdi búcsún akár félmillió zarándok is láthassa ezt az építményt.

Millennium templom  - Csikszereda

Egyedi stílusa az idők során megtéveszthetetlenné vált, örök hitvallása az volt, hogy épületei összeolvadjanak környezetünkkel és szervesen illeszkedjenek a tájba. Ezért, az épületei diszítéséhez applikált tervezési palettáján levő motívumok nagy részét a népmüvészetből merítette.

Impozáns oltár és beltér

Ezek a népies formavilágok , népművészeti minták először amester gondolatában, majd fehér papírjain kirajzolodó tervein térbeli elemmé változtak és hihetetlenül látványos arányosságot alakítottak amelyekben az allegória gótikus formái is igen nagy szerepet kaptak. Gondolkodásmódja szerint a középkori gótikus épületek „burjánzó növényzetet reprezentáltak”, ezért is használta nagyon sok megtervezett épületében a fa motívumot, aminek segítségével létrejött (véleményem szerint) a tipikus „makovecz kifejezésmód”. Ez a stílus teljes egészében a magyarság hagyományaihoz kötődik, mivelhogy ebből merített számtalan ötletet, sőt olykor az ősi magyar tradiciókból. Paolo Portoghesi például így fogalmaz: „Makovecz a jövőnek dolgozik, egy olyan jövőnek ami ma még nem létezik.

A fényt őrző négy anygyal
Erdélyben az elmúlt majdnem két évtizedben Makovecz Imre nagyon sokat tett a kissebbségben élő magyarságért (sok elkészített terve közül egy pár semmiféle profitot nem élvezett) amivel nagyon nagy elismerést nyert és olyan szakrális épületek valósultak meg, amire ma már az organikus építészet kedvelői szerte a világból felfigyelnek. Ezekből (konkrétan őt van) három olyan épületet szeretnék bemutatni amelyeket személyesen is megcsodálhattam.

Rossz fényt űző anygyal

Elsőként a csíkszeredai Millennium templom lesz az alany amit tollvégre veszek. Öt éve annak már, hogy Rékával és barátainkkal, Marcsival és Lacival egy pohár bor mellett egy Erdélyi körút tervezésekor tárgyaltuk a templom látogatásának beiktatását úticélunkba, merthogy Marcsi sokat olvasott róla és szerette volna látni. Természetesen ez az elkövetkezendő napokban meg is történt és most így utólag visszagondolva ennek a templomnak a centrálisan kigondolt és megvalósított fantaszikus beltere váltotta ki belőlem a végső tiszteletet a Makovecz féle szerves építészet iránt. Igaz, korábban már olvastam a Paksi teplomról vagy a Makói Hagymaházról, de mivelhogy nem láttam őket, ezért lehet nem is voltak olyan nagy hatással rám mint ez a Csíkszeredai katolikus templom.

Egy másfajta világ  (Makovecz Imre világa)

Makovecz Imre munkájának kreatív  kibontakozása a templom külső dizájnjára nézve a magyar kereszténység megalakulását és ezeréves fennállását jelképezi. Egy riportban amikor erről a templomról és ennek tornyairól beszélt, gondolatait így foglalta szavakba: „ … a két torony a magyarság múltját és jövőjét őrzi és ötvözi. A tornyok elött kapúbejáratok vannak, fölöttük öt-öt kereszt hírdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát“.

"Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi a húséget"

Majd amikor a jurtát megidéző tágas, világos, tökéletes funkcionalításnak kitett púpos alakú tér mennyezetén levő openionról beszél, így magyarázza, hogy gyakorlatilag mit is ábrázol és mi a jelentése ennek az építészeti kompozíciónak: „ … az openionnál, ahol bejön a fény ott anygyalok vigyáznak arra, hogy csak a jó fény jöjjön be és bentről pedig csak az imádság menjen föl, ez a lényege a templomnak”. Véleményem szerint e templom varázslatosságáról fotóim magukért beszélnek és ami a szavakat illeti hát, ... feleslegesek!

Makovecz sajátos stilusú fa motívumos szerkezete

A következő részben Makovecz tervezte szakrális épületet, a kolozsvári Törökvágási református templomot fogom bemutatni kedves olvasóimnak. 

Folytatódik...


2012. november 21., szerda

A hideg pokol


Annapurna expedíció bemutató Kolozsváron.

November 21.-én a kolozsvári Báthory István líceum dísztermében Erőss Zsolt hegymászó mutatta be azt a filmet amit csapattársaival a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíciósorozatból a 2012–es sikertelen Annapurnai expedícióról készített. Elsősorban sikertelen expedíció, mivelhogy Zsolt legjobb barátja és egyben túratársa, Horváth Tibor hegymászó eltünésével végződött, másodsorban pedig mert nem történt csúcsmászás. 


Annapurna expedíció 2012 vetítése  Kolozsváron

Ha egy picikét a kulisszák mögé tekintünk evvel az expedícióval kapcsolatosan, elolvasunk egy pár ujságcikket a résztvevők nyilatkozatairól világossá válik, hogy kissebb-nagyobb viták alakultak ki a tagok között és rájövünk arra, hogy a pénznek és a személyi érdekeknek igen nagy szerepe volt a viták fokozásában.

Kollár Lajos, aki gyakorlatilag a magyar expediciócsapat vezetője és egyben alapító tagja több ízben is elmondta, hogy túratársa Mécs László is meg az Erős Zsolt által meghivott “vendég”  Földes András (aki egyébként mindkét könyvének szerzője) is tévedett. Az első úgymond, parancsot szegett avval, hogy nem akart Zsolt után menni, míg a másik tag megszegte a közös megegyezés alapján leszögezett iratlan törvényeket (ami a csapat belső ügyeivel voltak kapcsolatosak).


Erőss Zsolt és Török János (Indián Joe)

Persze a film nyilvánvalóan mindezt nem mutatja, ellenben a lélegzetelállítóan szép tájak, káprázatos hegycsoportok, az impozáns Dhaulagiri (8.167 méter) vagy a “hideg pokol”-nak nevezett csodálatos Annapurna (8.091 méter), az ember gondolatait messze elrepíti az ábrándozás és a remény világa felé. Összességében kellemes társaságban, kellemesen eltöltött délutánban volt részük mindazoknak akik részt vettek ezen a vetítésen.


 a következő csúcs pedig …

2012. november 6., kedd

Kányádi Sándor: Novemberi szél


Lefonnyadt rég az áfonya,
deres a medve lábnyoma.
Lecsupaszult a málnavész.
Minden toboz a földre néz.
Hályogos szemmel pillogat
olykor néhányat még a nap.
Se cirpelés, se csipogás,
hallgat minden kis muzsikás.
Csak a szél, csak a szél,
egyedül ő zenél.

"Csak a szél, csak a szél, egyedül ő zenél."

Ág se moccanhat nélküle,
minden kis hang az ő műve.
A medve helyett ő morog.
Övé minden csőr és torok,
ő játszik minden furulyán,
harsonán, dobon, pikulán.
Táncoltat erdőt, bokrokat,
lebbent az égre fodrokat,
s annak ki ellene szegül,
annak a hátán hegedül.