A Székelykő közelében a Kőkereszthez érkezve úgy döntöttünk, hogy időhiány miatt nem megyünk fel a csúcsra, hanem innen beereszkedünk a Kőkereszt melletti sziklaösvényen Torockóra. A Székelykő télen nagy hóban egy igazi kihívás, most, hogy már több
nap távlatából beszélek róla igen szép volt, attól eltekintve, hogy egy nehéz kalandtúráról
beszélünk.
Ha a két fiamat kell elemeznem meglepődve tapasztalom, hogy a kis Boti jobban bírtra ezt a nehéz túrát mint Tamás aki a kalanduk végére erőssen megízzadva elfáradt, ami tulajdonképpen meg is látszott de egyébként megérthető, nehéz volt (vízesruha átcserélése után szárazra szemmel láthatóan helyre jött). A hangulat és a társaság szuper volt, kellemesen eltöltött idő ami ráadásként igencsak tanulságos volt számomra, ilyen nehéz túrákon tudja az ember igazán elemezni, hogy mi volt pro és mi kontra a nagy hó ellenére.
A 13,3 km hosszú túra amelyben az 1.128 méter magass cúcs helyett csak 891 méter magasságig jutottunk hűen tükrözi, hogy miért fontos az, hogy tudd mikor elég. Attól eltekintve, hogy már csak egy kéznyujtásra volt a végcél mégis a csapat tagjai ugy döntöttek, hogy biztonsági okokbol nem folytajuk. Jól döntöttünk! Túratársainkhoz viszonyítva családomnak jóval
könnyebb volt a hazajövetel, merthogy mi autóval jöhettünk haza de viszont a csapat többi tagja is estére gondmentesen, egésszségesen ért haza. Igyhát
minden jó ha a vége jó. Köszönjük a
meghivást!
 |
| Az ösvénytaposok |
Ha a két fiamat kell elemeznem meglepődve tapasztalom, hogy a kis Boti jobban bírtra ezt a nehéz túrát mint Tamás aki a kalanduk végére erőssen megízzadva elfáradt, ami tulajdonképpen meg is látszott de egyébként megérthető, nehéz volt (vízesruha átcserélése után szárazra szemmel láthatóan helyre jött). A hangulat és a társaság szuper volt, kellemesen eltöltött idő ami ráadásként igencsak tanulságos volt számomra, ilyen nehéz túrákon tudja az ember igazán elemezni, hogy mi volt pro és mi kontra a nagy hó ellenére.
 |
| Lelátás Torockóra 891 méterről |
 |
| Ösvény a hótakarón |
Ami
a címet illeti Áprily Lajos – Biztatás a télben című verséből egy idézet ami gyakorlatilag igen jól beilleszkedik a
Székelykő túránban. Ugyanis egy több órás kirándulás, gyalogolás olykor monoton
is lehet, a nagy hó miatt tekinteted nagy része a lépteidet figyeli, követi és itt lép be a képbe a vers része
amikoris minden fehér körülötted és csak a gondolataiddal maradsz. Gyalogolsz
és gondolkozol dolgokon! Te mire gondolsz ilyenkor, te hova viszed
gondolataidat? (ha kedved tartja nyugottan megírhatód, szerintem nem csak én
lennék erre kiváncsi)! Kövesd az ArtDelineo
oldalát, ebben az évben sok ilyen jellegű beírást olvashattok majd régebbi
túráinkról is és természetesen elkövetkezendő kirándulásainkról is. És, hogy e szép vers zárja ezt a klassz élménydús téli havas februári kirándulásnak leirását befejezésül … de víg patakká lesz a hó az első napsugárban.
 |
| Az egykori Kenghürt - A Székelykő |
Legyen
szép napod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése