2015. július 28., kedd

Az ArtDelineo blogon használt Cookie-kről.


Az EU szabályozása szerint:
Minden kedves Európa Uniós országból érkező látógatót (és nem csak) tájákoztatni szeretném afelől, hogy az ArtDelineo blogra való látógatás/böngészés Cookie –at használ, különféle analitikus eszközökkel. Pl: Google Analytics, Google AdSense stb.


Köszönöm a megértésüket.

2015. július 26., vasárnap

Ők a mi Szamurájaink!


Ha azt írnám soraimban, hogy egy egyszerű fotózási napon vagyok túl igen megtéveszteném a kedves olvasót mert hogy valójában számomra egy igen fontos nap volt a mai. Hatalmas élményben volt részem MIYA Kosei társaságában lenni, megismerni Őt és bemutatni neki Magyarvistát teljes pompájában. Azért teljes pompában merthogy ma, Július útolsó vasárnapján, pontosabban 26-án zajlódtak a falúnapok aminek köszönhetően a falú lakóinak nagy része magára vette a félten őrzőtt űnneplőrúhát, ami egyébként az egész Kalotaszegen a legcifrább népviselet.   


MIYA Kosei etnógáfus, fotóművész Magyarvistán_2015 


Néhány szót MIYA Koseiről: Romániában a„ Maramureșul meu, My Maramures”  című fotóalbumával várt ismerté igen nagy sikert aratva, amelyben bemutatta képekben Máramaros varázsát és ennek a fantasztikus régiónak igen kedves, befogadó embereit, szokásait, hagyományait, album amelyből útólag a megjelentetett képek számos tárlaton voltak kiállítva a világ minden részén. 

„Ha szívvel fotózol akkor nem számít maga a gép”  mondja MIYA Kosei, mert a szívvel készített képsorok  az igaziak. Teljes mértékben egyetértek a fent említettekel merthogy csak magamból kiindulva a múltban készült fotóim között számos ilyen, szívvel-lélekkel készült van amire igen büszke vagyok én is.

Nagyszámú könyve jelent már meg Romániával kapcsolatosan, az első „Utazásaim Romániában” volt, amit az 1960-as évek végén publikált és ezt sok más követte, melyek legfőképp Máramarosról szólnak. A magyar sajtó mind ez idáig nem foglalkozott egyertalán a japán művészel és munkáival mivelhogy semmi magyar érdekeltségű publikációi még nem jelentek meg. Valóban a művész Úr (aki mellesleg 78 éves ) még csak most fedezi fel igazán az Erdélyi magyarság népművészetét, hagyományait amelyek, véleményem szerint minden bizonnyal vetélkednek a Máramarosi kulturával és ennek folklorával! 

A tegnap mesélte, hogy már Széken is járt meg az elmúlt héten Mérában fotózot és állításai szerint augusztus 5.-éig amikor is visszatér Tokióba még el fog látogatni magyarlakta területekre, úgyhogy elsőkézből olvashatja minden érdeklődő az ArtDelineo blogon, hogy igazán csak a közeljövőben lesznek esetleges albumok, publikációk munkáiról az Erdélyi magyar hagyományőrzésről.


Miya Kosei és jómagam

Addig is akit csak érdekel a fent említett blogon már nagyon sok infórmáció van az Erdélyi magyar kulturáról, népművészetről, hagyományról sok fotóval fűszerezve és majd amikor ott lessz az idő minden bizonnyal saját könyvek és fotóalbumok is napvilágot látnak. 

Most meg a bejegyzésem címének kivállasztását és a szamurájokkal való összefüggést szeretném egy kicsit megmagyarázni a nagyvilágnak. Magyarvistán a falúnapok alkalmával minden évben fokuszban van az egész magyarság talán legérdekesebb népviselete az úgynevezett kalotaszegi „cifra népviselet”. 

Ebben az évben is  a helyi református egyház vezetői igen fontos szerepet vállaltak a falunapok gondtalan lezajlásában. A délelötti, ünnepi Istentisztelet útán a felvonuló sereg elindult a még építés alatt álló orvosirendelőhöz ahol  köszöntő beszédet mondott a polgármester, a tiszteletes és az orvosnő. Tekintetem, érdekes modón a nap folyamán mint ahogyan most is, már  többszőr megakadt a kistermetű japánon amelynek az arcmimikája folyton árulta, hogy igen megvan hatodva. Jobbról, balról fotózgat,  élvezi a tengernyi gyöngyhimzés áradatát, a bokrétás kalap káprázatát, a híres magyar „cifra népviselet” tüneményét és a kedves emberek boldogságát.

Magyarvistai falunapok 2015_koszorúzás

Elgondolkoztatott, hogy egy teljesen más kultúrában élő japán állampolgárnak akinek igaz, hogy igen nagy tapasztalata van a Máramarosi román kultúrához, hagományokhóz (hiszen 158 alkalommal látogatott élete során Romániába) aligha tud valamit az Erdélyi magyarságról, hagyományairól, szokásairól, népéről. Probáltam mint egy laikus buddhista magamban  magyarázni azt a tényt, hogyan is lehetne egy rövidke mondatban egy felkelő nap országából; Erdélybe szerelmes etnógráfus/fényképésznek megmagyarázni, hogy számomra mit is jenentenek ezek a hagyományukat féltve örző és ápoló emberek. 

Ők a mi szamurájaink!

Csak annyi mondtam Miya Kosei-nek, hogy:  „Látja, Ők a mi szamurájaink! 

Boldogan tapasztaltam, hogy százszázalékosan megértet merthogy a vállasza, büszke hangsulyal és meghatódótt könyes szemekkel,  csak annyi volt: „Az én leszármazottaim is szamurájok voltak”.  

Miya Kosei Magyarvistán, 2015

A Magyarvistai falunapok részletes bejegyzésével hamarosan jelentkezem az Erdélyi Magyar Néprajzi hagyományok” sorozatomban amely az ArtDelineo blogon (statisztikai adatok szerint) eléggé nagy népszerűségnek örvend.


Nagyon remélem, hogy ha úgy adódik, hogy a japán barátom ismét Romániába látógat akkor majd újra beszámolhatók közös fotótúráinkról.

... addig is jó böngészést kívánok!

2015. július 18., szombat

Nelson Mandela International Day, 2015

„There can be No FREEDOM OR DEMOCRACY so long as women are sill discriminated against, oppressed or undermined”. 

(THENJIWE ETHEL MTINTSO – AMBASSADOR OF SOUTH AFRICA)


H.E. Mrs. Thenjiwe Ethel Mtintso

2015. június 13., szombat

Duna Nap – Torockó 2015

Minden évben, legyen az tavasz, nyár, ősz vagy akár tél úgy adódik, hogy valamilyen modón élőtérbe kerül irásaimban az a Torockó ahol életem sokadik napja telik el igen kellemes időtöltéssel (vagy akár melóval) és bevallom ezzek a napok között ma már olyanok is akadnak amelyek felejthetetlen pillanatokká változtak.   

Az impozáns  Székelykő lábánál, Június 06.-án  a Duna Tv Zrt. szervezésével  a Nemzeti Összetartózás Napja alkalmából (Június 4) ebben az évben is megrendezték az Európa Nostra ezüst díjjal kítüntetett varázslatos Torockón a  Duna Nap névre halgató rendezvénysorozatot.  


Péter Szabó Szilvia -  Torockó

... A II. Duna Nap keretén belül lépet fel a nagyszínpadon, többek között a magyar zene (véleményem szerint) egyik legszebb női hangja. Egy igen kedves hölgy aki a „Varázshegy" tővében, dalaival  igen klassz hangulatot teremtett. ...



                                                           
                                                                          (Folytatódik)




                                                                       

2015. május 10., vasárnap

76 év

Köszönöm Istenem, hogy megadatott az a pillanat amikoris Május 09.-én újra kimondhattam azt a mágikus szót, hogy ˝Isten éltessen édesapám". És mivelhogy ezzen a napon amikor e sorokban öntöm gondolataimat „Sándor bácsi" jut eszembe akinek a Boldog Születésnapi kívánság  mellett egészséget kívánok.

Apa, neked peddig egy szívküldit ...  Sándor bácsi tollából:


Kányádi Sándor – Cicus, Cinke, Citera

Sütkérezik a domboldal,
sütteti hasát a nappal,
kamasz szelek fütyörésznek,
szikkadoznak sz ösvények.
- Cinke, cinke, cinege,
jön a tavasz, tetszik-e?

Fürge vizek habosodnak,
hegyek, völgyek mosakodnak,
törülköznek reggel, este
rojtos, bojtos fellegekbe.
Március, március,
bolyhosodik a cicus.

- Tetszik bizony, csak siessen,
hogy a tollam fényesedjen
hogy a begyem begyesedjen,
s a handom is édesedjen
pengjen mint a citera,
cit-cit, cit-cit, citera.


Boldog születésnapot mindkettőtöknek!

2015. április 5., vasárnap

Húsvét 2015

Örvendezz, örvendezz, minden nép,
Vidd a hírt, vidd a hírt szerte szét:
Jézus legyőzte a sírok éjjelét.

Sziklakő, sziklakő nincsen ott,
Szólanak, szólanak angyalok;
Húsvét hajnalán Jézus feltámadott!



Él az Úr, él az Úr, mit se félj,
Benne higgy, benne higgy, jót remélj:
Jézust meglátja mind, aki hitben él!

Mondjunk hát, mondjunk hát éneket,
Hírdessék, hírdessék mindenek:
Jézus által nyerünk örök életet. 
                                                                              (XV. századi huszita ének)

Áldott Húsvéti Ünnepeket!

2015. március 20., péntek

Részleges napfogyatkozás - 2015 Március 20

Érdekes asztrológi jelenségnek lehettek  tanúi a mai napon (Március 20.-án) nem csak az Európaiak. A Föld valamennyi részéről látható volt az „Eerie„ (titokzatos) névre keresztelt részleges napfogyatkozás amelynek  a maximális fedése 55%-os volt.


Astrological observatory.

Még több képet ezen a linken tekinthetsz meg.